A gyerekeinket olyan óvónők és tanítók fogják nevelni, akik most bejutnak a felsőoktatásba kettes középszintű érettségikkel. Ti nem féltek ettől?

Kedves 7es!

Mikor volt az,h érettségivel lehetett tanítani?

Te miért nem lettél tanár?

Kedves 7es!

Édesanyám tanítónő és bizony nem csak annyiból áll egy napja, hogy fél 8ra bemegy és délben már otthon ül... Egy lelkiismeretes pedagógus munkája nem csak ennyiből áll, a munka nagy részét ottthon, szünetekben is végzik, amikor azon gondolkoznak, hogy mivel tudják a tanulást még élvezetesebbé tenni a gyerekeknek, anyagokat gyűjtenek, stb... Amúgy meg baromi fárasztó idegileg ennyi gyerekkel, főleg a kicsikkel, mindent 6szor elmondani nekik...

A kérdésre válaszolva... Attól, hogy mondjuk 2es érettségivel kerül be a fősulira, még lehet, hogy jó szakember lesz.

Tudod, engem a mai szülők jobban aggasztanak... némelyik 6 osztállyal okosabbnak érzi magát a tanárnál, szemtelen, kikéri magának a neveletlen gyereke fegyelmezését!

Mindennaposak ezek a dolgok. Én sajnálom a tanárokat, alig van eszköz a kezükben, mindennel támadják őket,folyamatosan megkérdőjelezik a munkájukat, hozzáértésüket stb.

Ez nemcsak a kettes érettségiről szól...

egy korábbi válaszoló

Hát... Szerintem nem kellene általánosítanod...

Az én érettségim is 2-es, 3-as lett, nem a tudásomat mutatja. Na nem is 5-ös szinten tudtam a dolgokat de sajnos szerencsétlen voltam és pont azokat a tételeket húztam amiket nem tudtam...

Szerintem az érettségi nem az általános tudást mutatja, egy nap kell mindent bebizonyítani x tétel közül egy baromi nagy stressz helyzetben...

Hagyjuk már...

Lehet, hogy az óvónéni, aki diplomázott, csak 80 ponttal jutott be a főiskolára, de mindig is álma volt a gyerekekkel való foglalkozás, és szívesebben tanulja az adott szakmát, mint mondjuk a matekot, kémiát...

Nekem nem az a fontos, hogy hány pontszámmal jutott be (amit minden évben megváltoztatnak), hanem az, hogyan viszonyul a gyerekemhez/gyerekekhez. Lehet, hogy nem tud levezetni egy sokismeretlenes egyenletet, viszont mindig türelmes, kreatívan tudja lefoglalni a gyerekeket, szépen olvas mesét, élvezettel ül közéjük játszani, vigasztalja őket, ha sírnak. Nekem elég, ha van egy szimpatikus, szerethető jelleme, akiben megbízom, akire minden reggel boldogan bízom a gyerekemet, mert tudom, hogy nem fog neki rosszat tanítani és akit szeret a fiam is.

Lehet, hogy valaki 144 ponttal jutott be, és überokos, de ha türelmetlen, kiabál, képes testi fenyítést alkalmazni, akitől félnek a gyerekek, az mitől jobb óvónő?!

Nos én 2003ban végeztem a gimiben. Történelemből megbuktam. (nem részletezném miért, részben saját hibámból, azóta sem dolgoztam fel... :()

Német-holland szakos tanár lettem, tavaly doktoráltam német nyelv és irodalomból. Gimnáziumban dolgozom.

Földrajz kivételével, ami négyes lett, minden tárgyból 5-re érettségiztem. Németből, magyar nyelv és irodalomból, matematikából és latin nyelvből. Erős gimiben végeztem Budapesten.

Mégis tanítok és ugyan lelkileg nagyon rosszul érintett a bukás, ebből a tanítványaim felé semmi negatív nem jut el.

Inkább nem kommentálnám, a 8-12ig dolgozást, remélem nem hiszi el az sem, aki leírta. Aki általánosít az szégyellje magát, kíváncsi vagyok milyen pályát választott, mindegyiket lehet degradálni. Minden szakmának megvan a hátránya, amit ekézni lehet.

Aki 1998ban végzett: Totál igazad van. Simán be lehetett jutni a tanár szakokra. Ahogy a jogra és pl. a mérnökire is. Van jogász ismerősöm, aki bukdácsolt matekból és a férjem, aki mérnök informatikus doktor, végig kettes volt magyarból és töriből. Miért kellene mindenhez érteni?

Bennmaradni is nagyon nehéz egy egyetemen, aki járt egyetemre tudja, nehezebb bent maradni, mint bejutni. A nyelvvizsga is kötelező, anélkül nincs diploma.

Szóval szégyenletes, ha valaki általánosít, legyen szó bőrszínről, nevelésről, nemzetről, vagy szakmáról.