Mióta babátok van nektek nem hagyták el a telószámotokat a barátaitok?

Hát, nálunk is uez a helyzet! Az én kedves "barátnőm" le se sz*r!!!! Mikor még nem volt babánk volt nekik egy nagyon kemény fél évük, a lehető legnagyobb sz*rban voltak (férje a hűvösre került). Én voltam egyedül az, aki kitartott mellettük a családból (rokonok is vagyunk), mások még csak köszönni sem köszöntek. A munkahelyemet kockáztattam (hitelünk van, mint bárki másnak), a gyerekeire vigyáztam, hurcolásztam ide-oda, szinte mindent megtettem, h jobb legyen nekik (pénzt nem tudtam adni). Kiengedték a férjét, most marha jól megy nekik, belekezdtek egy vállalkozásba, és szó szerint letojja a fejem. Úgy bánik velem mint a többi ügyfelével. Nagyon elfelejtette a múltat.... Amennyire szerettem, most annyira gyűlölöm és nagyot csalódtam benne. Ha látom h hív (akkor mindig szívességet kér csak) nem szívesen veszem fel, mert nem tudok vele úgy beszélni, h ne érezze, h mennyire fáj, de sosem hozta még fel ezt a témát. Szóval ne soha többet semmit.

Bocs, h rátok zúdítottam, de még mindig nem tudok túllépni rajta.

Amúgy szerencsére nekünk is lettek olyan barátaink, akik babásak és ennek nagyon örülök.