Igazán csinos anyukák, ti mikor döntöttetek a szülés mellett? Vagy a külső nem volt gátoló szempont?
Mikor jött el az az idő, hogy már képesek voltatok akár hónapokra lemondani arról, hogy jó testetek legyen?
Mert persze az nem valószínű, hogy jó genetikával+sporttal és helyes étkezés folytatásával valaki "úgy" marad, de ezért hetekig/hónapokig nagyobb lesz az ember. Én nagyon félnék így tükörbe nézni, akár egy napra is. Sosem voltam még "nem sovány".
Tudom, hogy előbb-utóbb elhízik/megöregszik az ember, de egy ducibb embernek ezt könnyebb elfogadnia, mint annak, aki világéletében csinos volt.
hát tudod én őszintén csodaszépnek láttam magam nagy hassal...és nyilván jó volt a kisugárzásom is mert mindenki dicsért milyen szép vagyok...nekem mindkétszer a szülést követő hónapok voltak nehezek,de túl vagyok rajtuk,igen a mellem lóg, a hasam se olyan feszes mint régen, de nagyon jól érzem magam a bőrömben, csinos,szép vagyok,29 éves, 2 gyerekes. Múltkor egy esküvőn hajadonnak néztek,egyedül voltam.
szóval osztom előzőek véleményét,míg a tested változása a legfőbb gond,addig ne vállalj gyereket!egyszerűen nem szabad,mert alapból sokkal kevesebb időt kell majd magadra beosztani,a sok egyéb megoldandó feladat mellett csak nyüg lesz neked a gyerek,nem fogod tudni felszabadultan szoptatni/ellátni,ha a kilókkal,testeddel foglalkozol!!
Vagy kamu a topic vagy nagyon nem értél még meg a gyerekvállalásra. Majd pár év múlva gondolkodj rajta ismét.
Relatív hogy csinos voltál-e világ életedben. Mert ami szerinted jól áll rajtad, lehet más azt mondja ocsmány..... Vagy azt hiszed jó az alakod, lehet valaki úszógumit lát rajtad, vagy kicsinek találja a melled, vagy a mell formád nem tetszik vagy az orrod a füled, nagy az orrod, akármi, kizárt hogy tökéletes legyél, nemcsak a testsúly számít. Lehet valaki ducin szebb mint te!!!!!! Legfeljebb most úgy érzed, hogy jól nézel ki mert sokat teszel érte. De ha megkérdeznél egy járókelőt lehet annyit mondana tök átlagos vagy, vagy akár észre is venne több problémát rajtad. Hidd el nem vagy most sem tökéletes! Senki sem az.
Amúgy egyáltalán nem kell elhízni terhesen!!!!!
Szóval az, hogy mennyit hízol, az rajtad múlik, mennyire viselkedsz úgy hogy jajjjj a baba ezt enne meg azt enne, meg éjszaka jajjj de megennék egy habosbabos sütit. De viccet félretéve én cukorbeteg voltam, minimális kg jött rám mert diétán voltam.
Amúgy ha ilyen gondjaid vannak, akkor előbb szakemberhez fordulj mert valami testkép zavarod van, vagy terhesen lesz.
"Sok ismerősöm van aki szült és nagyon jól néznek ki, semmi különbség nincs a szülés előtti és a mostani alakjuk között szóval szerintem ne parázz."
Igen, az is baj, hogy nem látok egyetlen jó példát sem magam körül. (csak a kerületben idegeneket) Mindenképpen ismerkedni fogok csinos anyukákkal, hogy lássam, ők hogyan élnek.
Az utolsónak meg nem tudom, mi baja van, de ne feszüljön ennyire.:) Nem kamu a téma és nem értem, mit akar mondani. Leírom, hogy sovány vagyok, erre azt írja, biztos kicsi a mellem vagy úszógumim van. Na mindegy.:)Nincs testkép zavarom, mert az azt jelenti, hogy valaki pl. kövérnek látja magát, pedig nem az.
Többieknek köszönöm!!!!
Én csinos voltam világéletemben, meg merem kockáztatni, hogy átlagon felüli arcom és alkatom volt, a zarának pedig mai napig a legnagyobb rajongója vagyok, várandósan azonban rengeteget "híztam", mert extrán vizesedtem (20 kg, 3.5 kg volt a lányunk, és haza már a szülés utáni napon a terhesség előtti súlyommal mentem - ebből is látszik, hogy mennyi víz volt rajtam).
Ennek ellenére maximálisan - és ezt nagyon komolyan mondom - elégedett voltam magammal. Én az életem legnagyobb ajándékaként éltem át a várandósságot, az utolsó problémám volt az, hogy hogyan festek (azért azt hozzáteszem, hogy a végéig ugyanazokat a ruhákat hordtam, amelyeket előtte, és a szülőszobára is sminkben és hajvasalóval mentem - senki nem hitte el nekem, hogy szülés utáni is fogom használni, pedig de! :)). Baromira élveztem a terhesség minden percét, az otthon töltött évek alatt annyiféle sportot (pilates, jóga, zumba, spinning, kangoojump) próbáltam ki, amennyit nem szégyelltem, a lányommal rengeteget nézelődtünk boltokban, olyan jól összeválogatott ruhatáram volt, mint még soha, sőt, a lányomnak is válogathattam csinibbnél csinibb darabokat. :D
De vannak változások a testemen, lettek csíkjaim, picit más a hasam formája, stb. Nem érdekel igazán.
És a lényeg: ha ez az egész nem így alakult volna, ha a szüléstől egy bányarém leszek, ha bokáig lóg a hasam - akkor is itt a lányunk, és egy fantasztikus férj, aki 20 liter vízzel a testemen is ugyanúgy a tenyerén hordott, mint bármikor (ő egyébként orvos, lehet azért tűrte így, mert tudta, nem maradok ilyen örökre - egy ismerős anyuka férje megkérdezte kisebb baráti körben, hogy a feleségem lába örökre ilyen elefántos marad?!?!:))... Hálás lehetek ezekért, azt hiszem.
Számomra a legutolsó szempont a testem változása, nem mérhetőek ezek a totál felszínes dolgok ahhoz, ami egy gyermek érkezése, és ami azáltal szabadul el az életedben, hogy kapsz egy ilyen ajándékot.
Egyébként én pszichológus vagyok, és őszintén úgy hiszem, hogy amennyiben neked az éndefiníciódban ilyen fontos fogalom a "soványság" akkor esetleg érdemes ezen dolgozni picit babavállalás előtt. Vannak csoportprogramok, pszichodráma, vagy akár egyéni önismeret, ahol ezen kicsit lehet dolgozni.
Utolsó voltam
Köszönöm utolsó.:) Szerintem semmi bajom nincs, van még nagyon sok fontos dolog, amiről nehezen mondok le, és ami most fontos, nem csak az, hogy szép legyek:)
Inkább a rengeteg negatív példa rettent el, és egyetlen pozitívat sem ismerek személyen, de akkor ez egyszerű véletlen lehet, ha mások meg sokat ismernek.:) Máshova kellene költöznöm:)
Egy hónapja szültem, ráadásul jó sok komplikációval, a doki könyékig turkált bennem, gyerek fejénél szélesebb eszközökkel matattak bent, stb.
Az első héten iszonyúan nézett ki az alvázam, hatalmas duzzanat, széttrancsírozott alváz.
A harmadik hétre teljesen lement a duzzanat és visszahúzódott minden eredeti állapotra. Gondolom a méhszájam még nem a régi, de 2-4 hét múlva az is vissza fog állni.
Repedtem is, vágtak is, de a doki összevarrta, ezért gyógyulás után olyan, mint előtte. Hozzáteszem, hogy gyakorló sebész az orvosom, így varrni is szépen tud.
A hasam már olyan, mint régen, egy hónap alatt visszahúzódott. Csíkom nincs, bőröm se nyúlt meg.
Mivel a terhesség alatt is mozogtam és odafigyeltem a táplálkozásomra, két kg plusszal jöttem ki a kórházból. Ez azóta lement. Most pont úgy nézek ki, mint a terhesség előtt, tehát rajtam semmilyen maradandó nyomot nem hagyott se a terhesség, se a szülés.
Az az egy-három hét, amíg gyógyultam - hát istenem, baleset is érhetett volna, az se lett volna gyorsabb.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!