1-2 hónapos kisbabánál mennyire természetes, hogy dühkitörései vannak?

Nyugodj meg, már meg van, kihez visszük a gyereket, kiderült, hogy van a családban fejlődésneurológus. Azért nem rohanok hozzá, mert videóra kell vennünk a dühkitöréseit, és eddig ha ilyen volt neki, nem videózgatással töltöttük az időt, hanem a kicsi megnyugtatásával. Azért kell videóra venni, mert alapvetően általában olyan kiegyensúlyozott, hogy nem értenék, mi a problémánk. De persze mióta le akarom videózni, egyszer se volt dührohama...

Azt hiszem, nem dühkitörései vannak, hanem valamije fáj. Most jöttem rá, hogy az ijesztő "dühkitörések" általában szoptatás kezdetekor, akkor kezdődnek, amikor lefektetem az ölembe. Ilyenkor csapkod, megfeszül, és kiabál, és mivel keresi a szemkontaktust, elég ijesztő a csapkodó, kiabáló, arcomba meredő eltorzult arcú kis emberke. Eddig nem jöttem rá, hogy a fekvő helyzettel van gond, mert egy-egy ilyen után már nehéz megnyugtatni, hiába vesszük fel, továbbra is dobálja magát egy ideig és nem állt össze a fejemben, hogy mindig akkor kezdi, ha letenném szopizni. Tartani sem engedi magát mindenféle testhelyzetben. Lehet, hogy valami izomproblémája van??? A gergőzés persze meg van és azt tényleg akkor mondogatja, ha elege van már a pelenkázásból, stb..., de olyankor inkább panaszkodik és nem dühös. Azért sem hiszek már az idegrendszeri problémában, a dühkitörésben, mert mindenki szerint egy nagyon kiegyensúlyozott kisbaba, én is annak látom ezeket a tüneteket leszámítva. Iszonyúan szeretjük, állandóan foglalkozunk vele és nem készítjük ki az idegeit, mint ahogy kedves jóindulatú hozzászólók írják. Az én gyerekem alig sír, pont azért, mert minden jelzésére azonnal reagálok és inkább nem eszek, de a gyerekemet nem hagyom sírni. És nem azért írogatok ide, mert meg akarom úszni az orvosokat, hanem mert első gyerekem és nincs viszonyítási alapom, és tudni akartam, hogy más baba csinál-e hasonlót. Az első "dührohamánál", 2 hetes korában feltűnt, hogy kényelmetlen neki a szopipárna, de sajnos csak most jöttem rá, hogy mindez nem azért volt, mert a szopipárna kényelmetlen, hanem neki lehet valami baja. És a válaszokból le is szűrtem, hogy nem tartozik a normális tünetek közé, hogy kiabál és csapkod, úgyhogy természetesen kivizsgáltatom.