Olyan lehetetlen, hogy valakinek kevés a teje?!

A legnagyobbat 4 hónapig,a középsőt 2.5 hónapig szoptattam.Mindegyik esetben megjött a vérzésem,apadt a tejem.A középsőnél 16 éve a kórházban rajta kívül még 2 babának vittem tejet.3500grammal született,3800grammal hoztam haza.Aztán vége lett egyik napról a másikra.

A kicsikémmel baj volt.3 hetes volt,amikor szopizni kezdett.Fejtem és öntöttem a tejet.Napi közel 1 litert.3 hónaposan tápszer kellett,4 hónaposan megjött a vérzésem.2 hónapig,mint egy őrült fejtem napi 30,később 20milit.A melleim úgy fájtak,mert ők már nem akartak tejet termelni,de én kitartóan kínoztam őket.1,de gyakran 1.5 órás mutatvány volt.Sokszor,mire végeztem a gyerek már rég aludt.A melleimet borogatnom sem kellett,úgy elapadt a tej.Csajok!Ilyen őrültek ne legyetek!

egyetértek veletek.

az mondja azt, hogy "szoptassszoptassszoptass", meg "kereletkínálat" akinek ömlik a teje, és még nem volt ilyen problémája, mert ő ilyen SZERENCSÉS!

én is kínlódtam, ittam a laktoherbet, szedtem a golyókat, fejtem stb. de emellett olyan rosszul voltam (lelkileg) az első hetekben, hogy nem tudtam enni se, állandó volt a stressz és a sírás, jóhogy elapadt. de lehet, hogy ezek nélkül is elapadt volna...nem tudom.

de már nem is zavar, legközelebb nem fogom kínozni a babát hetekig.

"attól, hogy nem tudtam szoptatni, még ugyanolyan jó anya vagyok2

EZ A LÉNYEG!

A többi okoska meg húzzon máshová:-)

az első válaszoló voltam aki szoptatott 10 hónapig.

(nem dicsekvésből irtam hanem azért hogy lássátok én értem miről van szó).

Szia.Én is elmesélem a történetemet!

Első baba,és nagyon elhatároztam, hogy szoptatni fogom, mert az a világ legtermészetesebb és legkönnyebb dolga.Rengeteget olvastam, informálódtam.

Megszületett a lányom, császárral.Több mint 24 óra eltelt mire mellre tudtam tenni.Már a kórházban iszonyatosan fájtak a mellbimbóim, sehol sem volt a tejbelövellés.A csecsemős mondta, hogy pár nap és beindul.Na, persze!Miután hazajöttünk, tápszerrel, csak szoptattam éjjel-nappal (nagyon sokat stresszeltem), először szopi utánna jött a tápszer, éjjel is minimum 3x.2 hét is elmúlt mire beindult a tej.Utánna meg azon idegeskedtem, hogy elég e, persze így sokáig nem volt elég.Biztonságból mindig ott volt a tápszer, ez megnyugtatott.Plussz folyamatosan fájtak a mellbimbóim.Mindig mértem mennyit szopik, ez is csak arra volt jó, hogy idegesítsem magam, hogy kevés (40,50,80 ml).A doktornő javasolta, hogy 2 napig csak cicit kapjon, mert elég hasfájós volt a pici.Láss csodát, elég volt!Igaz hogy 1,5 óránként is kérte néha, de akkor is.Innentől fokozatosan elhagytuk a tépszert (1 hónapos is elmúlt),de még sokáik ott volt biztonságnak.Nagyon sokat kiöntöttem a csapba, de nem bántam.Ahogy elkeztem nem stesszelni a szoptatáson, onnantól nem volt baj.Persze jöttek a fejlődési ugrások, újra és újra meg kellett harcolni a mennyiségért.Nem adtam fel, pedig sokat voltam a határán!Nem volt semmi segítségem, a "jótanácsokat" azért kaptam.Csak az ösztöneimre hallgattam!Most 10 hónapos és még szopik.

A kérdésedre: nem lehetetlen hogy kevés a téj.Van ilyen!

Ugyanakkor sokan azért nem tudnak szoptatni, mert:

-folyamatosan stresszelnek, tudat alatt úgy gondolják hogy nem fog menni,

-görcsösen meg akarnak felelni másoknak,

-nem a baba igényeit figyelik,

-nincs elég információjuk, segítségük,

-hamar feladják a küzdelmet, nem elég elszántak,

-nagy a nyomás az anyukán.

Ezek közzül, ha csak egy is igaz, már kudarc az egész.A szoptatás 95%-ban a fejben dől el.Azért mondják ezt, mert a hormonok amik a tejért felelősek, az agyban termelődnek.Így már érthető, hogy a legcsekélyebb kétség is elég a kudarchoz.Sokszor nincsennek is tudatában a kétségeknek.

A szoptatás olyan, mint a gyerekvállalás: minél görcsösebben akarod, annál jobban nem jön össze.

Hát, nem is olyan könnyű szoptatni!

Ne kövezzetek meg ezért, nem akartam megbántani senkit, de én így gondolom!

Szép napot mindenkinek!