Nálatok mennyit segít az anyósotok?

A Nagylányom 1,5 éves, az ikrek 2 hónaposak, császárral születtek. Az első kritikus 6 hétben inkább anyukám segített, ereje felett (ápolónő, rengeteget dolgozik, ugye sokszor hétvégén is). A férjem is volt szabin, de az sem tarthat örökké... Anyósom is eljött 1-2 napra, most is heti 1-2 órára elviszi a Nagyot, ami szintén segítség, persze. De azóta rászokott, hogy akkor Ő itt ebédel (vagy főzök, vagy rendelek, mert nincs idő a főzésre sokszor), nem is az anyagi része zavar, hanem hogy akkor Őt is pluszban ki kell szolgálni, mert a tányért nem teszi be maga után a mosogatóba... Meg megjegyzi, hogy nahát, nincs sütemény... És még erre mind nem szólnék egy szót sem, a leginkább az bosszant, hogy a lányához minden nap megy (egy gyerek van, 1 éves a baba Náluk), minden nap főz és viszi magával, meg 2-3 órát még vigyáz a gyerekre, hogy addig anyuka elmehessen ide-oda, vásárolgatni, stb. Amúgy nyugdíjas, nem dolgozik. Sógornőméknél a másik mama is nyugdíjas, Ő is oda van még pluszban rángatva hetente 1-2-szer.

Szerintetek felfújom? Fogjam be a szám és örüljek ennek is, vagy mondjam Neki, hogy az én gyerekeim is az unokái és ha rajtam segít, akkor közvetve a fián is? Már tényleg nem tudom, hogy én vagyok-e a követelőző hülye, vagy legalább fele annyi segítséget kérhetnék, mint a lánya? Szerintetek?