A gyermekeddel alszol születése óta? És a férjed?

Én is attól tartok, amit 13.26-os írt. Én csak egy szobában voltam az anyámmal és 9-10 évesen trónfosztásnak éltem meg, hogy másik szobába kellett mennem. Innen nézve már megvan az 5 hét múlva születő kisfiam szobája. De ott van az is, hogy az a pici baba annyira vágyik még az emberi/anyai melegségre, közelségre! A férjemmel abban maradtunk, hogy talán az lesz a jó, hogy a napközbeni alvás lehet akár együtt a babával, közben ismerkedve a saját kiságyával, éjszaka pedig már csak a saját ágyában, ha kell, akkor inkább én megyek hozzá, én alszom ott. (Többek között mert a férjem nem mehet kialvatlanul dolgozni, közlekedésben dolgozik.) Most itt tartunk, ez volt még a leginkább "aranyközépút" szerű elgondolásunk :)

Az első perctől kezdve egy szobában alszik velünk a kiságyában. Nem is tudnám elképzelni másképp. Talán majd egy éves kora után átköltöztetjük a saját szobájába. Bár nem tudom kinek lesz rosszabb. Neki, vagy nekem. :)