Rossz anya vagyok? A baba napirend kialakitasaban tenyleg segit a suttogo?

mostanra túl sok lett aválasz. De legutobbi kommentedhez had szóljak pár jó szót.

Sajnos az anyák már csak ilyenek hasonlítgatnak olyanná tszik ezt az egészet mint egy nagy életverseny aki nem sír nyuogdt az jó aki nek az rossz. De nem lehet a gyerkekete így összehasonlítani. Majd ha lesz második ( kívánom legyen én most pont azt élvezem) látni fogod mekkora a különbség két testvérközt. S milyen jó ,hgoy így van. Én anno attól tudtam kifutni a világból mikor anyuka a játszó téren leült mellém megkérdezte hány hónapos a fiam. mondta 18 és ugye szobatiszta, mert az övé már 1 évesen az volt. mondtam nem és nem is érdekel,hogy nem az majd mire ovis lesz az lesz. Ráér. Na azt a lenézést amit kaptam. Én voltam a hülye mert hagyom a saját ütemében fejlődni.

Hallgass a szívedre az össztöneidre és légy nagyon boldog anyuka!!!!

A könyv pont erről szól, hogy figyeljük meg a babát. Nem azt mondja, hogy hagyjuk magára, sírjon csak, hanem azt mondja, hogy ha sír, akkor figyeljük meg a babát, és a környezetét néhány percben, hogy rájöjjünk, hogy mi lehet a baja. Ha sosem próbáljuk megfigyelni, hogy mitől sír a baba, akkor pont az az amerikai módszer, ami ellen annyira tiltakoztok: először cselekedni, aztán gondolkodni...

Mindenki felnő, akárhogy nevelik, és a nagyanyáinknak és anyáinknak nem kellett könyv, de annyi tanácsot kaptak, hogy meg is bolondultak tőle...

És lehet, hogy könyv nélkül neveltek, de kérdés, hogy milyen felnőttekké váltak azok, akiket felneveltek...

Pont ez a lényeg. Ha már valaki ilyen könyveket vesz, hogy tudjon gyereket nevelni, akkor ott már eleve gondok vannak... a könyvből való élet nem túl okos dolog. Én ajándékba kaptam, elolvasom, aztán megy a könyvespolcra a könyvek közé, és mire ősszel szülök, már éppen a sokadik regényemet fogom olvasni ezután a könyv után...

Én könyv helyett képeslapokat osztogatnék, hogy ne könyvből akarjál gyereket nevelni, hanem ráérzésből...olyan mint kizárólag szakácskönyvből főzni, amit meg tudsz csinálni, de nem érzed a magad főztjének...ha valaki elolvasta a könyvet, akkor tudja, hogy ez amerikaiaknak készült, és lefordították többek között magyarra is. Ez nem jelenti azt, hogy az itteni kultúrába is bele lehet ültetni attól, hogy magyar nyelven megjelent a könyv. Olyan helyzetekre készíti fel az amerikai nőket, amikor sem rokonuk, sem senkijük nincsen a közelben, és valamiből ki kell indulniuk...sztem minden ilyen könyv olyan, mint a szép közmondás: "Akinek nem inge, ne vegye magára!"