Hogy viszonyultok a bébiszitterekhez?

soha nem bíznám a gyereket egy vadidegenre.

nagyon nehéz, mert sok kismamával együtt nekem követelmény, hogy legyen már tapasztalata, kezdőként ismerősöknél próbálkozz, vagy mond el az ismerőseidnek, hogy ajánljanak ők is tovább, mert ismeretlenül, tapasztalat nélkül nem rajonganak érted a kismamák. azt is tudni kell, hogy így nem is kérhetsz annyit, mint egy többgyerekes, tapasztalt gyerekekkel foglalkozó személy. komoly pénzkeresetre és tapasztalatra manapság külföldön van esély...

az elsőnek: soha? aha, és amikor beadod oviba? vagy nem fogod, akkor is még anya szoknyája mellett tartod majd? aztán meg majd bőg első nap az iskolában, hogy anyával akar lenni? ne legyél már ennyire beszűkült.

any ád a beszűkűlt te paraszt! IDEGENRE nem bíznám te tu skó tudd már értelmezni a leírtakat!

Pár órára lehet, hogy rád merném bízni a kisfiamat, ha találkozunk személyesen, szimpatikus vagy, látom, hogy ügyes vagy a gyerekkel. De ha egész napos, hosszútávú munkát szeretnél, szerintem tanulj tovább valamilyen gyerekekkel kapcsolatos szakirányon, és nem az OKJ-s papírra gondolok, hanem igazi szakmára, csecsemőgondozó, védőnő, dadus, óvónő, ilyesmi, mert nagyon sokan vannak, akik ezekkel a végzettségekkel bébiszitterkednek, a többiek szerintem nem nagyon "rúghatnak labdába". Ezek a képzések kötelező gyakorlatokat is tartalmaznak, részletesen megtanítanak nagyon sok mindent a gyerekek fejlődésével, pszichológiájával kapcsolatban. Illetve, diplomával már elég jól is fizet ez a "szakma", ahogy néztem 1500,- forint / óra a minimum. Sok sikert! :)