Másnak is van hasonlo gondja az anyossal a babával kapcsolatban?

Nekem anyu is és anyósom is vidéken laknak. A lányom nincs hozzászokva, hogy más fürdesse, rajtam vagy az apján kívül, így soha nem is zavarta be neki azzal, hogy más kezébe adtam. Főleg nem úgy, hogy közben elkezdett sírni. Teljesen igazad volt, ha ritkán látják és nincs hozzászokva a baba, akkor erőszakkal miért kellene felborítani az ő napját, pláne az estéjét, hogy utána meg ne aludjon éjszaka.

Segítsen anyósod másban, pl főzzön meg, ha ott vannak, vagy játszon a kicsivel, míg Te megfőzöl. Attól, hogy nem fürdetheti meg még nem vették el tőle az unokáját.

Én sem tettem volna mást a helyedben.

Szia! Én erre a szituációra ugyanúgy reagáltam volna, mint te. Én egyáltalán nem gondolom, hogy anyósod csak nektek akart jót (ahogy az egyik válaszoló írta). Azért az szerintem elég egyértelműen feltűnt volna neked, ha anyósod tényleg csak segíteni akart volna, hogy neked ezzel ne kelljen "bajlódnod" és együtt lehessél a pároddal.

Azt meg a legkevésbé se gondolom, hogy e miatt a gyereked egy elkényeztetett mimóza lesz. Te vagy az anyja, rajtad meg az apukán kívül miért kellene bárki másnak fürdetnie? Ez nem elkényeztetés kérdése. Nem arról van szó, hogy azt se engeded, hogy anyósod ránézzen a gyerekre.

Egyébként ha a gyerekedről van szó, igenis állj a sarkadra! Nekem elég hülye anyósom van, de mindig legyűrtem ezt valahogy magamban. De már terhesen elhatároztam, hogy a gyerekemet viszont nem fogom kitenni az ő hülyeségeinek. Arról nem is beszélve, hogy számtalanszor láttam a másik unokájával milyen és az nekem a legkevésbé sem tetszett. Mióta a kisfiam megszületett engem bizony a legkevésbé sem érdekel, hogy anyós valamin megsértődik. Kit érdekel? A gyerekem ezerszer fontosabb, mint az ő lelkivilága.

Mintha csak én írtam volna... nálunk hasonló a helyzet, csak mi együtt is lakunk. Szóval nem felhőtlen a kapcsolat. Az a baj szerintem, hogy ő a "régi idők szerint" akar a babával foglalkozni, ellátni. Mi meg már a "mai idők szerint" szeretnénk. A kettő nem mindig egyezik, ebből vannak a gondok. Nálunk is.

A helyedben ugyanezt tettem volna, emiatt ne aggódj. Nyaljon sót anyósod. Te vagy a baba anyja, te tudod hogy mi a legjobb neki, ezt be kell látnia. Ha nem akkor így járt. Inkább anyósodnak is arra kéne gondolnia mi a jó a babának, nem pedig a saját szempontjait kellene szem előtt tartani ("ők is akarnak a gyerekből"). Egyszerűbb lenne ha mindent úgy csinálna ahogy te elmondod neki hogy szereti a babád, és akkor ők is kaphatnak a gyerekből.

És ezek után elmentetek moziba?

Ott hagytad vele a gyereket?

Azért az elég fura, hogy a fürdetésnél beleveszel, aztán meg - miután saját bevallásod szerint nem bízol meg benne - ott hagyod a gyereket vele órákra.

Nem baj, hogy elmentél, ne érts félre, mindenkinek szüksége van arra, hogy a párjával kicsit kikapcsolódjon, csak eléggé furcsállom, a leírtak fényében, hogy ott hagytad a gyerkőcöt.

Ha annyira rossz ember lenne anyósod, biztos nem hagytad volna rá a gyerekedet.

Szerintem egyszerűen csak tele van vele a bugyrod, és bármit mondd, vagy csinál, az úgy rossz, mert ő mondta, vagy csinálta.

Őszinte választ vártál, hát ez őszinte volt.

És a helyzet magától nem fog megváltozni, rendet kell magadban tenned vele kapcsolatban.

Én azt gondolom, hogy ha annyira megbízol benne, hogy ráhagyod a gyereket órákra, akkor annyira is megbízhatnál, hogy a jelenlétedben megfürdesse az unokáját.

Tanácsokat meg szerintem mindenki kap.

Én is.

Meghallgatom, ha olyan, megfogadom, ha nem olyan, akkor egyik fülön be, másikon ki.