Mit érezhet egy örökbeadó anya az örökbefogadó szülőkkel kapcsolatban?

Én örökbefogadó szülőként azzal szembesültem,hogy talán a mi esetünkben azt érzi,hogy anyagilag hálából mi rendelkezésre állunk majd,nem friss örökbefogadásról van szó ,teljesen megdöbbentem amikor egy ismeretlen telefonszámról keresett,majd anyagi nehézségekre hivatkozván segítséget kért,amikor kulturáltan elmondtam,hogy sajnos nem áll módomban segíteni,akkor kritikát fogalmazott meg velem szemben,hogy ő segített,hogy lett gyerekem neki pedig nem segítek én,tehát én nem vagyok korrekt...pár napig tiszta lelkibeteg voltam,de szerencsére már rég a nevünkön van a gyermek ,tehát attól nem kellett tartanom,hogy még meggondolhatja magát.

Nyílt örökbefogadás volt,aminek kapcsán akkoriban úgy hittem jó kapcsolat alakult ki,amíg folyt a hivatalos ügyintézés.

Azt mondta legalább az "anyasági támogatás összegét" odaadhatnám neki,mivel azt én felvettem,mert nem neki járt,azért,mert nem járt terhesgondozásra és ilyenkor az örökbefogadók azért még megkaphatják.

Pár napig nagyon felkavarta a lelkivilágomat ,mert odáig szinte szentként tekintettem a vér szerinti anyára,aztán összedölt bennem a róla alkotott kép.

Sikerült elérnie ,hogy lelkiismeretfurdalást kezdjek érzeni,hogy ezek szerint mi örökbefogadók csak kihasználjuk az örökbeadókat...

A gyerekről egy szót sem kérdezett,hogy hogy van,ráadásul pont ott is volt velem mikor csengett a telefon,utánna kérdezgetett,hogy ki volt ez...mondtam neki,hogy az a néni aki tegnap a Tescónál pénzt akart tőlünk a parkolóban(tényleg volt valaki aki koldult)...:-/

Akkor nem vagyok egy önző nő,aki azt gondolta,hogy ellenszolgálttaás nélkül fogadhat örökbe?

Normális,hogy úgy érzem azzal hálálom meg a legjobban,hogy rám bízta,hogy szeretem ,felnevelem,kiállok a gyermek mellett mindig?