Kétségbe vagyok esve és félek?

Te jó ég, de szörnyű lehetett, el tudom képzelni...:/

"Sajnos" nem tudok ehhez hozzászólni, velünk még nem esett meg ilyen (lekopogom), de szerintem nem lesz vele baj. Lehetséges, hogy túlságosan belelovalta magát a sírásba, ezért akadt meg így a légzése.

Figyelgesd tényleg, hogy rendben veszi-e a levegőt, de ne aggódj nem lesz gond. :)

lehet hogy asztma

nálam így kezdődött, akartam levegőt venni és egyszerűen nem ment

Az én fiam is volt így, hogy elesett, pedig a földön esett el, és nagyon rosszúl eshetett, (nem láttam pont, csak a koppanást hallottam, pedig mellette álltam) felkaptam, és ő is úgy csinált ahogy írod, hátra "görcsölt" aztán előre bukott mint aki elájult és beremegett, nem vett levegőt, nekem örökkévalóságig tartott, aztán felsírt, de egész könnyen megnyugodott. Ő is nagyot aludt utána (mondjuk pont déli alvás következett, már lehet az álmosságtól esett el), és nem lett semmi baja. Elvittük délután dokihoz, akkor már olyan volt mint akivel semmi nem történt, de én tiszta para voltam. Azóta sincs semmi baja, de akkor mikor aludt én is 2 percenként mentem hozzájuk, hogy rendesen alszik e és minden ok. Szerintem nincs semmi baja, csak nagyon megijednek, vagy hírtelen nagyon fáj nekik, olyankor mi sem veszünk levegőt egy ideig.

Estek már a gyerekeim eleget, és akkor is előfordult már hogy sokáig nem vettek levegőt, de ez az egy alkalom a fiammal nagyon extrém durva volt, ezért is vittük dokihoz.

Én voltam ilyen.

Teljesen leírtad a tüneteket, és nyugodj meg, egyszerűen annyira akar sírni, hogy elfelejt levegőt venni, és ezért nyaklik el.

Anyukám is így kétségbe esett elsőre.

Mikor nyaklik, fejjel lefelé kell tartani, hogy a nyelve ne csússzon hátra.

Két típust ajánlott anyumnak a doki ez után.

Vagy egy kis víz spriccelve az arcocskára, hogy a hirtelen változástól beinduljanak a reflexek, és vegyen levegőt, vagy hirtelen fújsz az arcába. Attól is reflex szerűen vesz levegőt.

Kérlek, vigyázz arra, hogy ne kövesd el a hibát, amit az egyik rokonunk, nekik a kislányuk épp így volt, ha nem kapott meg valamit, már akkor is ájultra sírta magát. Mikor már 3-4 éves volt, mindig azzal fenyegette a szülőket, hogy ha nem veszitek meg, elájulok...

Szóval vigyázzatok, hogy ne kösse össze az akarattal, ne tudjon zsarolni vele.

Fontos, hogy maradjatok higgadtak, ezt ki fogja nőni, én is kinőttem. Mindig megfordítod, és arc-fújás, vagy kis cíz-spricc. Remélem, segíthettem a saját történetemmel.