Mi a baj velem? Miért nem tudok "normális" anyuka lenni?

nincs veled semmi baj. Én is így vagyok. Én mindig mondom anyumnak, hogy nem nevelt belőlem "rendes" háziasszonyt, feleséget, mert állandóan lázadozok én is...

Ez van, de ne legyen lelkifurdid, első körben kérj a férjedtől heti 1x kimenőt. ha az sem elég, és nagyon nem bírod, add be a gyerkőcöt bölcsibe(bár én nem tettem), és menj vissza pár órában dolgozni. Hisz a babódnak is az a jó, ha anyukája boldog, és ettől nem leszel rosszabb anya.

Én most megyek vissza dolgozni (22 hónapos lesz a lányom), és most jöttem rá, hogy de jó volt itthon lenni. :)

Én sem vagyok egy csak a gyereknek élek anyuka. Ő az első mindenben, ő az életem, a mindenem, és közben szeretem, ha lehetek nő is és barát is, munkatárs is, bármi. Nem csak az tesz boldoggá, ha kettesben otthon ülünk a gyerekkel. Nekem is több mindenre van szükségem, és ez az itthon töltött majdnem 2 év alatt többször is előjött bennem. De mindig helyre tettem magam, hogy hová akarok rohanni, mikor ez csak egy rövid időszak az életemből, és még ki tudja meddig dolgozhatok majd.

Közben értékeld a helyzetet, mert ez csak egy átmeneti állapot, ami egyszer véget ér, és babád már soha nem lesz ilyen kicsi, soha nem tölthetsz már vele ennyi időt mint most!

Nagyon gyorsan eltelt az idő míg itthon voltam vele, és most megint jön a nagybetűs élet, amit várok már, és közben összeszorul mégis a szívem, hogy kevesebbet lehetek majd a lányommal (sőt jóformán a bölcsis dadusokkal lesz többet, nem velem). :(

Szóval értem, hogy többre vágysz, de közben hidd el nagyon jó dolgod van most otthon, és gyorsan eljön az idő, hogy visszamehetsz dolgozni.