Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Babák » El fog ez múlni valaha? Úgy...

El fog ez múlni valaha? Úgy érzem lassan tényleg őrült leszek!

Figyelt kérdés

Sziasztok.

Végső elkeseredésemben írok ide, tudom, hogy nem vagytok orvosok, de hátha van olyan aki legalább egy kicsit hasonlót átélt.

28 éves vagyok, 23 évesen volt egy terhességem, aminél 39+4 naposan rutin nst során kiderült, hogy nincsen szívhang. Meg kellett szüljem a 4250grammos kislányomat, az ok pedig egy kétszeres csomó volt. Doki azt mondta fatális "baleset". Én akkor teljesen kikészültem, jártam pszichológusnál is, sok idő volt mire helyre rázodtam úgy ahogy. Ezt csak azért írtam le, hogy tudjátok az előzményeket.

Miután helyrejöttem lelkileg és képesnek éreztem magam újra rá, megfogant a kisfiúnk aki jelenleg 8 hetes múlt. Ahhoz képest amilyenre számítottam nem idegeskedtem halálra magam a terhesség során, mivel az előző baba elvesztése csak nagyon szerencsétlen okból történt, nem betegség miatt. Minden rendben zajlott, időre, egészségesen született meg a kisfiam. Eddig oké is volt minden. Ahogy hazajöttünk a kórházból, pár napra rá elkezdett éjszaka olyan rémálmom lenni, hogy látom ahogy a kisfiam kiesik az ablakon. Először még annyira nem is tulajdonítottam neki nagy jelentőséget. Aztán ez folyamatosan, minden éjszaka előjött. És kezdődött nappal is. Látom magam előtt egy nap 50-szer ahogy a kisfiam kiesik az ablakon. (A 6.-on lakunk egyébként). Mára ez odáig fajult, hogy gyakorlatilag egész nap és álmomban is ez van. Nem engedem a férjemnek, hogy kinyissa az ablakot szellőztetni, ha csak közelít a fiammal a csukott ablak felé sikítani tudnék és ki kapom a kezéből. Légyszi ne nézzetek hülyének, nem tehetek róla, én lennék a legboldogabb, ha leküzdeném ezt az érzést. Persze gondoltam rá, hogy elmegyek a régi pszichiáteremhez, de nem akarom, hogy megint tele legyek tömve gyógyszerekkel. 3évig szedtem Frontint, nagyon nehezen álltam le róla. Már az öngyilkosság is eszembe jutott, szörnyű így élni, gyakorlatilag egész nap folyamatosan feszült idegállapotban vagyok, 120 körüli a pulzusom, izzadok. Ez teszi ki minden napomat. A kicsit agyon féltem, de csak ez az egy dolog van előttem, hogy kiesik az ablakon, de még így picike babaként. Mit csináljak? SEGÍTSEN VALAKI :(

2012. márc. 29. 14:36

1 2 3 4 ❯

1/34 anonim

válasza:

Bocsi, lehet, hogy hülye ötlet, de költözz földszintre :) Vagy szereltess rácsot az ablakra.

Na meg pszichológus mindenképp jó lenne, mert utána meg másfajta veszélyt fogsz beképzelni.

Mennyi idős a fiad?

2012. márc. 29. 14:43

Hasznos számodra ez a válasz?

2/34 anonim

válasza:

Keress fel egy kineziológust, az fel tudja oldani a múlt és jelen béli traumákat és segít megtalálni ennek az álomnak és rossz érzésnek az okát.

2012. márc. 29. 14:44

Hasznos számodra ez a válasz?

3/34 anonim

válasza:

Pánikbeteg vagy kényszeres gondolatokkal,te is tudod hogy ORVOS KELL!!!!!!Próbáljátok meg először csak a pszichoterápiát és esetleg egy gyenge növényi nyugtatót,vagy teakeveréket,hátha az is segit. Viszont ha nem megy jo lenne valami gyogyszer,a kisfiadnak egy boldog kiegyensulyozott anyára van szüksége!!Meg persze gondolom neked sem jo igy...Mit szedtel régen a frontin mellé?

2012. márc. 29. 14:44

Hasznos számodra ez a válasz?

4/34 anonim

válasza:

egyértelmű, hogy a kicsi elvesztésétől félsz a korábbi szomorú élmény kapcsán. Ha lehet ilyet mondani, akkor ez természetes dolog. Nekem veszélyeztetett volt a terhességem, az elsőt 5 hetesen vetéltem el, a másodiknál meg szülésig görcsöltem, véreztem, nagyon féltem, hogy mi lesz. Terhesség alatt lelkileg különösebb bajom nem volt, de amikor már megszületett a kicsi és nagyobb lett a férjemmel megromlott a viszony. Elváltunk és el akarta venni tőlem a gyereket (nem tudom, milyen alapon, mert az ő erőszakos cselekedetei miatt váltam el) és akkor kezdődtek ugyan ilyen rémálmok (lezuhan a gyerek), mint neked. Teljesen életszerűen éltem meg, ahogy megtörténik és valami borzasztó rettegés volt. Javaslom, hogy keresd fel a dokit. Én is jártam, de gyógyszert nem kaptam, elég volt a beszélgetős terápia.

2012. márc. 29. 14:46

Hasznos számodra ez a válasz?

5/34 anonim

válasza:

Ne pszichiáterhez, hanem pszichológushoz fordulj, mert a pszichiáterek tényleg az esetek nagyrészében gyógyszereznek,a pszichológussal viszont ki tudod beszélni a problémád, és gyógyszer nélkül is találhatsz megoldást rá.

Vagy esetleg egy kineziológus.

Sajnálom, hogy ilyeneken kell/kellett átmenned, el sem tudom képzelni milyen szörnyű lehet.

2012. márc. 29. 14:46

Hasznos számodra ez a válasz?

6/34 A kérdező kommentje:

1. 8 hetes múlt. Az a gond, hogy akkor is félek tőle, amikor semmi racionális oka nincsen, tehát egyrészt az ablak csukva, másrészt pedig a 8 hetes fiam képtelen lenne kiesni az ablakon, tehát nem ésszerű dolgok miatt félek ettől..

2. A kineziológus tényleg tud segíteni? Már sokféle véleményt olvastam pro és kontra is :(

Már rettegek mi lesz nyáron, ha valóban nyitva kell lennie az ablaknak. Szabályosan pánikolok a gondolattól is

2012. márc. 29. 14:47

7/34 anonim

válasza:

Először is nagyon sajnálom amin keresztül mentél. Borzasztó, feldogozni sem könnyű. Elfelejteni pedig lehetetlen. Tudom... én is elveszettem a kicsikém 8 napot élt...

Én nem nézlek őrültnek. Mindenképpen el kell menned pszichológushoz is és kineziológushoz is. Utóbbit nagyon jó szívvel ajánlom. Nagyon sokat fog segíteni. Ne pszichiáterhez menj aki csak gyógyszerekkel akar kezelni és a problémákat gyógyszeresen eltussolni!

Hanem valóban olyan szakemberhez aki segít megoldani és leküzdeni a problémádat.

2012. márc. 29. 14:48

Hasznos számodra ez a válasz?

8/34 A kérdező kommentje:

Ja és a szövegben az eredetiben annyit írtam el, hogy nem akarok újra PSZCHIÁTERHEZ járni, mert egyébként jártam pszchiáter és pszchilógusnál is, de az előbb írta fel, napi 0,5 mg frontint szedtem 3 évig és 4hónapig. Utána erősebbet akart írni a doki, de nem engedtem. Viszont pokolian szarul voltam a Frontin letevése után.

2012. márc. 29. 14:49

9/34 anonim

válasza:

Én csak pozitívat tudok írni a kineziológiával kapcsolatban.

Amiben nekem segített: önbizalomhiány oldása, teherbeesés(az oldás után 2 hónapra terhes lettem), és mikor a kisfiam visszaesett a szobatisztaság terén egy oldás után többet nem volt baleset.

Egy próbát mindenképpen megér, a gyakorlatokat amit a terapeuta mutat rendszeresen csinálni kell.

2012. márc. 29. 14:51

Hasznos számodra ez a válasz?

10/34 A kérdező kommentje:

És a védőnőm is roppant mód megértő, egyszer említettem meg neki, de akkor még nem volt ennyire rossz és azt mondta, legfeljebb lesz egy kis szülés utáni depim, vagy a hormonoktól van. Így szószerint. A férjem sem érti, mi van velem, nem érti, hogy egésznap ezen jár az agyam, azt mondja nyugodnék meg inkább, hogy túl vagyok rajta és minden oké. Én is ezt szeretném, de a gondolataim csak ekörül járnak..

2012. márc. 29. 14:53

1 2 3 4 ❯

Kapcsolódó kérdések:

Lassan 2 hete kapta meg a 15 hós oltást lányom, lehetséges még most a mellékhatása?

Mitől lehet ma aluszékonyabb 7,5 hónapos kisfiam? Általában 3szor alszik naponta fél órákat. Ma délelőtt aludt 1 órát, és most lassan másfélórát (még mindig alszik).

Miért nem hízik lassan 5 hónapos kislányom?

Miért éhes mindig? Folyton enne, lassan egy éves kisfiam.

Ha egy több éves kapcsolat után, nagyon hamar új társat találok, hogy tudom elérni, hogy a dolgok lassan alakuljanak, és ne kezdjünk őrült rohanásba?

Fehérváriak! Jár valaki baba-mama tornára Fehérváron? Lassan 2 hónapos a babám, szívesen csatlakoznánk.

Gyerekvállalás, nevelés főkategória kérdései »

Gyerekvállalás, nevelés - Babák kategória kérdései »

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!