Ti is rosszul vagytok, amikor a család beleokoskodik a baba etetésébe, vagy nevelésébe, főleg olyanok akiknek nincs is gyereke?

Azt már nem részletezném, hogy a nagyszülők sokszor mit művelnek, szerencsére őket már nagyjából lehet kezelni. De a sógornőim (a férjem bátyának a felesége, illetve az én bátyámnak a barátnője - nem is felesége!) 30 körüli nő mindkettő, nincs még gyerekük, és közelről is kb. akkor látnak kisbabát, amikor az enyémmel találkoznak, aki jelenleg 1 éves. Rosszul vagyok, hogy állandóan meg akarják etetni mindennel, anélkül, hogy tőlem megkérdeznék, szabad-e, pl. bármivel a tányérjukból, paprikával az ecetes salátából, stb. Oké, én is adok neki mindenfélét, és megkóstolhat szinte bármit, de azt szeretném tudni ha valaki ad neki valamit, tehát jó lenne, ha előtte megkérdeznének.

Az egyik azt csinálta régebben egyszer ebédnél, hogy engem "tehermentesítsen" készséggel átvállalta a babám etetését amikor a főzelék kb. felénél jártunk, hogy én is el tudjam kezdeni a levest. Persze a gyerek három kanál után elkezdett nyüglődni, majd sírni, mire a sógornőm közli nevetve, hogy ez a kaja olyan sz@r (amit én főztem a gyereknek), hát ezt ő sem enné meg, nem csoda, hogy sír a gyerek tőle. Én erre nem bántom meg őt, csak finoman úgy intézem, hogy adja nekem vissza az etetőkanalat, mert nem fogom őt megbántani azzal, hogy a gyereknek ízlik az ebéd, azért kezdett el sírni, mert utálja ha idegen eteti! De ezzel nem bántom meg őt, aki tudom, hogy évek óta szeretne gyereket, csak nem jön össze. De ő miért szól be nekem? Utána persze mind megette a főzeléket a babám. A másik sógornőm, a minap ugyanez volt pepitában, etetem a babámat a vasárnapi ebédnél, az első kanálnál kicsit fintorgott, mert kicsit meleg volt még az étel (ami akkor üveges bébiétel volt egyébként), erre ez a másik lány: -fúúúú, de sz@r, igaz, hát ezt nem ízlik neked! Majd odafordul anyámhoz, és mondja neki, hogy a gyereknek lehetne abból az ebédből is adni amit mi eszünk, csak össze kellene darálni. Anyám helyesel, a bátyám is (ugye szintén még csak képről látott gyereket az enyémen kívül), én meg erre mondtam, hogy igen, kaphatna belőle, és fog is belőle kapni, de először megeszi a saját ebédjét, és utána megfogja kóstolni a mienkből is azt amit lehet neki. Mert pl. úgy 1 dl tejfölös szószt teljes egészében nem fogok neki adni. De mondjuk egy szelet főtt marhát is hiába darálok le, nem fogja megenni. De a sárgarépát és a borsót viszont megeszi a levesből, adtam is neki, meg is ette. De miért kell nekem magyarázkodnom???

A férjem testvére és felesége múltkor abba is beleokoskodtak, hogy miért sír a gyerek, miért vesszük fel, nem kellene, bezzeg az ő barátaik így meg úgy csinálják, a miénk meg már el van kényeztetve. Röhej, dehogy van elkényeztetve, azért mert megvigasztaljuk ha megijed valamitől vagy beüti magát és sír? Komolyan nem értem, nekem nem jutott soha eszembe másokat így kritizálni főleg nem olyan témában amihez fogalmam sincs.