Van aki csalódott párjában, férjében, mint APA? Ha igen, miért?

Én is irigykedve szoktam itt olvasni a minta apukákról. Az jó ha a férjed legalább már 2x megfürdette. Az én lányom 1,5 éves, de az apja még egyszer nem fürdette, nem pelenkázta és nem is etette. Ha el akarok menni valahová, át kell hívnom valakit, mert nem vigyázz rá. A gyerek előtt nagyon jól megvoltunk, azóta rengeteget veszekedünk. Nagyon nincs igénye arra se hogy foglalkozzon vele, néha pár percet játszik vele aztán le is van tudva. Háztartás?! Abban soha nem is segített, úgy kel könyörögnöm hogy legalább a szemetet vigye ki, de sokszor előbb megunom és inkább kiszaladok én vele. Mitóta együtt vagyunk egy kanalat nem mosott el.

Igen csalódás mint apa! DE próbálom a jó oldalát nézni, gondoskodik rólunk, mindent megad a gyereknek, és a maga módján szereti nagyon. Ő ilyen, vagy elfogadom vagy nem. Viszont ha baj van maximálisan helyt áll és akkor tudok támaszkodni rá!

Valljuk be azt is, hogy szinte mindehol előjön ez a téma, hogy ki csinál többet férj e vagy feleség. Fáradtságában egyik fél sem igazán akarja a másikat megérteni.

Pedig a férjeknek általában nagyobb terhet jelent, mint eddig, hogy ők (több esetben) hozzák haza a szalonnát, mert már több szájnak kell, ez nyomást tesz rájuk.

A nőben pedig a helytállás, hogy szépen rendben nevelje a gyermeket, és a férjet is kitudja elégíteni.

Ha tanácsot adhatok, talán próbálj türelmes, és megértő lenni vele, néha óvatosan nyugisan hozd fel a témát, de csak röviden, igazából, csak elmondani, hogy megérted, hogy fáradt ő is. Ez hatással szokott ám rájuk lenni, ha nem is rögtön, mert mégis férfiból van, de elgondolkodik, tetszik neki hogy adtál neki valamit, és változhat.