Rosszul teszem hogy sírni hagyom?

Lehet, hogy nem értek hozzá, de én szívesen ölelgetném a saját gyerekem addig, ameddig szeretné.

Szia!Szerintem rosszul teszitek.Ő még nagyon pici és bizony neki arra van szüksége,hogy mindig érezzen titeket.Majd ha nagyobb lesz lehet szoktatni meg ilyenek.Különben meg élvezd ki,hogy ilyen ragaszkodó,mert olyan hamar felnőnek!:DÉn visszasírom ezt az időszakot pedig még csak 20 hós a kisebbik lányom,de én úgy szerettem amikor ilyen picike volt és babusgathattam.Persze most is szoktam,de már van,hogy nem engedi,mert inkább "dolgozik",mint,hogy én babázzak vele!:))

És még annyi,hogy neked se esne jól ha sírva kellene elaludnod igaz?Szeretgessétek Ő még csak erre vágyik és ezt nektek meg kell adnotok hiszen semmi más nem lehet fontosabb a kisbabádnál!:)))

Értem!Ez nálunk is sokszor gond volt,de olyan 10-12 hónapos korára minden megváltozott.Tudom hosszú idő,de semmi képen ne hagyd sírva elaludni!Én mindig énekeltem neki.Próbálkozni kell aztán valami csak fog tetszeni a manónak!:))Kitartás:D

Az ének meg a cumi nekem segítség volt. Nem hagytam sírni! Ha csak hisztizett azt igen. (ez a hiszti ez később volt nem néhány naposan...ami azt jelenti hogy ö-betűket hallatott akaratos hangon és olyan rosszúl szimulálta a sírást hogy közben összeráncolt szemöldökkel mosolygott:S) Én amíg szoptattam volt, hogy külön ágyon lefeküdtem oldalra és őt is lefektettem és úgy szoptattam félálomban...elaludt...volt hogy apa is befészkelte magát közénk és úgy aludtunk. Ennek ellenére már 6 hetes korától teljesen magától végigalussza az éjszakát kiságyban. Nem kel fel enni, nem kell ringatni(de ha látom, hogy álmos én szeretem ringatni)...semmi...ha felkel akkor a sok kiságyra rögzített játékaival csenben játszik amíg el nem alszik. Már a cumit vissza tudja tenni ha kiköpi így azért sem fúj riadót. Én sokszor délután mégis mellkasomra fektetem és úgy csucsulok vele, mert imádom az illatát és a szuszogását. Az elején igyekeztünk átcsempészni a kiságyába, mert a légzésfigyelővel nagyobb biztonságban éreztem, de a szükség így hozta. Ha hagyod hogy visítson a pár napos babádat akkor csak azt tudatosítod benne, hogy hiába kér tőled segítséget te nem jössz... Így fogod szépen lassan az ehez hasonló tevékenységekkel leszoktatni magadról... Én imádom hogy a gyerekem ha nem itthon vagyunk akkor csak az én ölemben szeret lenni és ha más jön hozzánk akkor is látnia kell különben cirkuszt csinál. Ezt akkor szeretem nagyon főleg amikor az anyósom jön:D:D::D Egész nap vele vagyok. Vele tornázok (ő a súlyzóm-imádja az emelgetést), szinte mindig az ölemben van és bennem kapaszkodik és az ölemben is alszik el. Ha főzök vagy fürödnimegyek akkor is szépen eljátszik a jtszószőnyegén vagy járókában csak ott kell lennie ahol lát. Egyáltalán nem érzem koloncnak vagy fáradozásnak a vele töltött időt. Ha sír valami miatt (pl szilveszterkor megijedt a tüzijáték hangjától) egyből az ölembeveszem és teljesen belémbújik. Néhány másodperc alatt összepuszilgatom és már nevet is. 5 hónapos! Ha óránként kellene kelnem miatta azt is ugyan ilyen lelkesedéssel tenném...

Én mindig felveszem, annyira imádom ölelgetni, még ha fáradt vagyok, akkor is, :)

Nagyon rosszul teszed. De szerintem érzed te magad is. 16 napos!!!! Én még egy évesen se hagytam sírni soha, mindig felvettem, ölelgettem, ha sírt. Mostanra mindjárt 4 éves kiegyensúlyozott gyerkőc.