Van aki "megkönnyebbült" amióta tápszeres lett a babája?

az iszonyatos lelkiismeret furdalás után megkönnyebbültem és utólag beláttam, hogy mindenkinek sokkal jobb volt így. 5 hónapig tudtam csak szoptatni. 2. gyereket 2 hónapig, aztán feladtam.

Én imádtam szoptatni. Pedig az eleje kész horror volt. A 4 liter laktoherb hiba volt, sajnálom hogy nem mondták. Egy idő után már ellentétes hatást vált ki. Én sajnálom, hogy csak bő 8 hónapig tudtam szoptatni. De nem ez a lényeg. A lényeg, hogy Te nyugodt vagy, nem stresszelsz! Ezt a baba is megérzi.

Hát mit mondjak!? Én 17 éves korom óta azt gondoltam,h nekem majd milyen jó lesz,ha egyszer anyuka leszek,mert 90C kosaras cicim volt. 27 évesen estem teherbe és egyáltalán nem aggódtam a tejcsi miatt, kizárt dolognak tartottam,h tápszeres babám legyen. Amikor megszületett a kislányom,egyből ment neki a cicizés,szépen belövellt a mellem. Amikor hazajöttünk a kórházból,nem volt semmi gond,hanem amikor a férjem előző házasságából született gyerkőcei átjöttek nyaralni 1 hónapra,akkor kezdődtek a bajok. Szemérmesen félrevonultam szoptatni,de a 7 éves kislány állandóan jött utánam,kérdezgetett,faggatott,én meg csak a babámra akartam koncentrálni. A 2. héten annyi tejem volt,h már nem győztem fejni, bedurrant a jobb mellem úgy,hogy 40fokos lázam lett, és majdnem elapadt a tejem. A cicim kirepedt, vérzett, szívem szerint egész nap ruha nélkül rohangáltam volna,de ugye kamaszfiú volt a házban,ezért semmi olyat nem tehettem,ami jól esett volna. A gátsebemmel ötünkre háztartást vezettem stb. A lényeg az,h a gyermekágyat végig depiztem,mert azt hittem lesz időm felfogni,h anya lettem...és lehetünk egy kicsit hármasban,mert ugye nekem első baba,és előtte ketten éltünk egy háztartásban. Szóval ment a szopi,de egyszercsak kevesebb lett a tej,és sokat sírt a babám. A férjem győzködött,h adjunk neki tápszert,de én nagyon el voltam keseredve,h nem megy a szoptatás. Emellett persze a barátnőm,akinek soha nem volt egyáltalán cicije, már 6 hónapja vígan szoptatott,ami miatt irigy voltam. Akkor a férjem egyszer felvilágosított,h a tápszer nem méreg!!! Onnantól pótoltam,majd szépen lassan elapadt a tejem. 3.5 hónapig szopizott a babám, azóta tápszeres,és kijelentem,h megkönnyebbültem,mert a babám ennek ellenére ragaszkodó,vidám kislány. :) De ma már az egészet máshogy csinálnám! Tapasztaltabban és nyugodtabban. Nem érdekelne,h szalad a lakás,vagy ki van a szobában...egyszerűen mindenkinek meg akartam felelni....:(

Nálunk is hasonló volt a szitú, küzködés, hogy elég tejem legyen, a vendégeket úgy időzíteni, hogy ne legyen épp szopiidő no és olykor a fiam se akart szopizni, mert mindennel el volt foglalva csak a szopizással nem. Könnyebb így, hogy tápot eszik, bár meg kell, hogy mondjam hiányoznak azok a meghitt percek. És néha lelkiismeret furdalásom van, pedig kihúztuk a 6. hónapig.