Rosszul kellene éreznem magam, mert így gondolkodom?
Van egy kislányom aki 8 hónapos és az az igazság, hogy nagyon nehéz volt vele az elmúlt fél év. Hasfájós volt-emiatt állandóan sírt, keveset aludt, nem szerette a babakocsit, amióta pedig mászik azóta állandóan a nyomában kell lenni.Az első hónapokat nagyon megszenvedtük.Egyébként nagyon édes, imádnivaló de igazi energiagombóc és teljesen lefáraszt.
A párom sokat dolgozik , nagyszülők távol vannak tőlünk ezét egyedül vagyok vele egész nap.
A múltkor családi összejövetel volt a párom családjánál, az egész rokonság összegyűlt és szóba került, hogy vajon mikor érkezik a következő baba. Mondtam, hogy én nem szeretnék még egy gyereket, mert éppen elég a kislányomra megfelelően figyelni.Erre többen nekem estek szinte, hogy hogy mondhatok én anyaként ilyet, hogy nem kell még egy gyerek és különben is csak nem egykeként akarom felnevelni...úgy csináltak mintha legalábbis gyerekgyilkos lennék emiatt.Én csak annyit mondtam, hogy ismerem a saját határaimat-nem bírnék két kisgyerekkel és ha nem nagy baj, akkor a már meglévő gyermekem érdekét nézem.
Most őszintén, tényleg ennyire elítélendő, hogy valaki nem akar több gyereket?
Hát bizony ezt én sem csináltom mégegyszer végig, sem a terhességet, sem a szülést, sem pedig a folyamatos éjszakai keléseket, ami a mai napig tart 3 óránként, és az igazi része még csak most fog következni. Nekem 6 hós a fiam, és én is egyedül vagyok vele, semmi segítség nincs.
Akárki megkérdezi, hogy mikor jön a következő, azonnal rávágom, hogy SOHA!!! Aztán néznek nagyokat!
Az életem értelme a kisfiam, és nála jobban senkit nem szeretek, és nagyon szuperül fel fogom nevelni, de ez azért kemény dolog! ÉN is egyke vagyok és tök jó volt így!
Amúgy meg a mai anyagi világban nem is tehetnénk meg, hogy két gyereket neveljünk fel!
Egynek is nagyon nehéz lesz biztosítani, hogy mindene meglegyen!
Sosem értettem azokat a nőket, akik egy gyerek után még akarnak. Mondjuk lehet, nekik volt segítségük.
Kedves Mancika
Miből vonod le, hogy akinek két gyereke van, annak biztos van segítsége?
Hát nekem senki, de senki segítségem. Párom 19.30 előtt ritkán jön haza, reggel 7kor megy.
Nagyszülők a 2. babát még nem látták, az elsőt is annak 3 hónapos korában látták utoljára. Most 3 éves.
MÁr írtam, hogy különböző a tűréshatárunk, a vérmérsékletünk, a türelmünk. Valaki egytől kiakad, valaki néggyel is imád lenni.
Nem értem, hogy miért akadsz ki, ha valaki esetleg többet szeretne és vállal is, mint egy baba.
3 éves és 9 hónapos nagyon boldog 35 éves anyuka
Kedves utolsó!
Mit nem lehet azon érteni hogy valaki akar még egy gyereket?Milyen segítségre gondolsz?Az én kislányom is 3 óránként kelt,most 20 hónapos de még egyszer felkel.De ha a kislányom 3-4 éves lesz akkor lesz kistestvére.
Én meg egy speciális eset vagyok:
A Kisfiam a nap 24 órájában igényli, hogy foglalkozzam vele, nap közben alig alszik, éjjel - nappal 3 óránként szopik, semmit nem tudok csinálni mellette, sem enni, sem nyugodtan pisilni, megnézni egy katalógust, aludni meg ... azt sem tudom már, milyen az, ha nem hullafáradt az ember.
(8 hónapos lesz a babám.)
Mégis folyamatosan arról álmodozom, hogy mikor esek már újra teherbe, mikor lesz már megint újszülöttem, nagyon vágyom rá ...
Úgyhogy én csodálattal nézek mindenkire, aki le tudja állitani magát az első baba után, ha az eszével tudja irányitani a dolgokat.
De csodálom azokat az anyákat is, akik lazán elbirnak 3, 4 gyerekkel is.
Nem tudom, hogy anya - tipus vagyok - e, de én a szivem után megyek, és lesz még minimum egy gyerekem (remélem, kettő is :-)))), de lehet, hogy bele fogok rokkanni ...
Légyszi, ne hülyézzetek le ... Bár tudom, hogy az vagyok!
Kedves utolsó nem vagy hülye! Az a baj hogy az anyukák azt várják el az új szülöttől és a pár hónapostól is hogy legyen már az a gyerek el akár 1 órát is egyedül amíg én megcsinálom a dolgom.A mi nap is nekem panaszkodott egy anyuka akinek lassan két hónapos a babája hogy nincs egyedül el a gyerek.Hát ezek a gyerekek már csak ilyenek.Foglalkozni kell velük,kelni hozzájuk mert ugye nem tudja ellátni magát.Ha meg megtanul mászni nem átallik még szét is nézni a lakásban.Valóban nem lehet mellettük órákig házimunkát végezni és olyanok,mint egy energiabombák.Jönnek,mennek,rendezkednek.
Erre fel kellene készülni a leendő anyukáknak.Bizony nem fenékig tejfel az élet velük és sok nehézséget kell megoldani és túl élni,a sok szépség mellett.
Bizony évekig háttérbe szorul amit mi szeretnénk.
Igaza van annak aki ezt nem bírja az ne vállaljon több gyereket de nem kell értetlenkedni ha más többet vállal és még élvezi is a nagy családot!
Szerintem is nagyon egyszerű: Aki úgy érzi, hogy nem kiván egynél több gyermeket, az ne is vállaljon. Sőt, én azt sem vetem meg, aki úgy gondolja, hogy gyerek nélkül szeretné leélni az életét. Nem vagyunk egyformák, emiatt nem szabad rossz véleménnyel lenni a másikról.
Aki pedig olyan gyerekbolond, mint én, és megvannak a lehetőségei hozzá, szüljön és élvezze a babázás és a gyereknevelés örömeit, nehézségeit, a sok-sok problémát és fájdalmat. Mert igen, aki gyereket vállal, az nem csak boldog és vidám órákat, hanem sok kellemetlen percet is át fog élni.
(Tegnapi "hülye anyuka" voltam :-)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!