Régimódi vagyok? Egyedül maradtam?

én is 3 óránként etettem, megszokta még a kórházban (korababa volt).

6 hónaposan kezdtem hozzátáplálni mert mint írtam korababa volt 2 hónappal, előtte nem ajánlották.

egy éves korig terveztem szoptatni, de ő sosem tanult meg, így fejtem 5,5 hónapos koráig, aztán elapadt. nincs hordozókendőm, nincs állandóan ölben. Nem aludt velünk a légzésfigyelő miatt sem.

most 15 hónapos lesz lassan és ha az apukája lepihen vele délután csak akkor alszik az ágyunkban.

megkostoltatok vele mindent de csak módjával.

szerintem is felfogás kérdése, de van olyan rokon aki igény szerint szoptat és szinte egész nap a cicin lóg a gyerek, a másikra persze nincs ideje hogy foglalkozzon vele, vagy egyszerűen bármit is csináljon hiszen félóránként sír a gyerek és teszi cicire.

amikor ülni tudott már tettem a játszótéren a homokozóba a többi babához. tény viszont hogy én sosem ültettem, állítottam, mivel mozgásában voltak/vannak gondok és a gyógytornászunk nem ajánlotta.

Az hogy ki mit nevez regimodisagnak, relativ dolog:)

Peldaul itt nalunk (Erdely, falu, tisztelet a kivetelnek),egyesek egyaltalan nem ismernek kulombozo mont divatos dolgokat : szeparacios szorongas, igeny szerinti szoptatas, az hogy pl nem ultetni a gyereket, meg nem kompoztatni es meg sorolhatnam.

Persze mondom megegyszer tisztelet a kivetelnek, de amikor lebutaznak egy babat mert sir a mamanal, meg, hogy miert nem ul meg stabilan 6 honaposan, meg arrol nem is beszelve hogy elvart dolog, hogy 1 eves kora elott onalloan jarjon, csak nezek nagyokat.

Szerintem az anyukak tobbsege ulteti a babajat, meg kompoztatj, meg setaltatja, csak azok nem valljak be oszinten, s akkor van aki koveti ezt a peldat johiszemuen s arra furcsak neznek, mint a marslakora hogy ooo hat meg nem beszel,nem ul, vagy nem jar?

na mindegy, ennyit errol

Az hogy probalunk kialakitani egy rendszert tenyleg nem regimodisag, mindenkinek jobb ha tudjuk mi mikor kovetkezik,persze nem percre pontosan.

Kedves Anyukák!

Mi lenne,ha mindenkire ráhagynánk ezeket a dolgokat? Miért kell bizonygatni,hogy ez...vagy az a jobb megoldás...????

Én azt gondolom,hogy mindenki próbálja a legjobbat nyújtani,és kinek így-kinek úgy sikerül... ettől még mindannyian ugyanolyan jó anyák vagyunk....!!!!

Pont a saját gyerekünk igényeihez valók vagyunk!!!!

Jönnek a kisfiam rágófogai,és attól mert mellettem nyugodtabban alszik,én nem fogom magam elítélni....és tisztelem azokat,akik képesek külön szobában altatni...

de erre mondta nekem egy gyerekasztrológus,hogy az én kisfiam olyan,akit nem lehet "túl óvni,túl szeretni",mert neki éppen erre van szüksége!

Tiszteljük egymásban azt,hogy különbözőek vagyunk,és a gyerekeink is különbözőek,így többféle JÓ megoldás van a gyereknevelésre.

Benneteket végigolvasva kezdtem magam szar anyának érezni,mert én képtelen voltam/vagyok nagykönyv szerint nevelni....de akkor is kárpótol a kisfiam szemében állandóan látható mosoly és bizalom!

Szép napot nektek!!! :-)

Kedves utolsó!

Azért ezt nem kéne így magadra venni.Mi se nagykönyv szerint neveljük a gyerekeinket.

Hát, én elég vegyesen csinálom...

- A szopi az igény szerint volt, mert kevés volt a tejem, és nem lakott jól tőle, 3 hónapos kora után el is apadt.

- A hozzátáplálást elkezdtem 4 hónaposan, katasztrófa volt, úgyhogy baromi lassan, de haladunk vele, az emésztése nagyon nehezen áll át.

- Saját ágyban aludt, velünk egy szobában első naptól kezdve, hat hetes korától átaludta az éjszakát 7 hónapos koráig, aztán elromlott :) Annyit kalamol éjszaka, hogy folyton nekimegy a rácsnak, erre persze felébred. Most úgy alszunk, hogy kiszedtük a rácsot oldalt és hozzá toltuk a miénkhez, így elfér ő is, és sokkal jobban alszunk.

- Néhányszor magamra kötöttem az elején, amikor fájt a hasa, de annyira izzadós, hogy folyton patakzott róla a víz, most meg már jön-megy, nem is engedné, úgyhogy inkább babakocsizunk.

- Kompozni viszont nem kompozunk és nem is fogunk, kicsit hipotón, neki muszáj kúszni-mászni, erősödik tőle.

Ezek szerintem a babán is múlnak, azért az ő igényeit, természetét is nézni kell, nem szabad mereven ragaszkodni semmihez. Az a jó, ha mindenki kialakítja azt a ritmust, ami az ő babájának ÉS a családjának megfelel. Hagyhatnám pl. sírni a kicsit, hgy elaludjon magától, de akkor a nagy sem alszik, neki pedig kipihenten kell iskolába mennie.

Nem mindent csinálok úgy, mint te, és ez szerintem mindenkinek a maga döntése. Én próbáltam megtalálni az arany-középutat.

-Akkor etettem, maikor éhes volt, de nem tettem minden nyikkanásra cicire (amúgy szinte percre pontosan 3 óránként kért enni).

-6 hónaposan kezdtem hozzátáplálni, mert nem akartam a fejletlen gyomrát terhelni+van egy egész élete rá, hogy mindenféléket egyen.

-Mindig a saját ágyában aludt.

-Hordozom, több okból is. Hasfájós volt, csak kézben nyugodott meg. Fogzáskor is csak így nyugodott meg. Sokkal könnyebb közlekedni. Tudok házimunkát csinálni anélkül, hogy visítana. Nekem is jó érzés, mikor rajtam van. A terpesztartás jó a csípőjének.

Amúgy hasonló dolgok még az ültetés, vezetgetés, bébikomp stb.

-Soha nem ültettem, magától felült 7,5 hónaposan.

-Soha nem vezetgettem, magától elindult 11 hónaposan.

-Soha nem kompozott, mégis tud járni.

stb.

Egyébként én elfogadok sok mindent, és sok lehet jó abból, amit írtál (pl. kiságyban alvás, hordozási nélküli élet), de pl. a korai hozzátáplálást, ültetést és hasonlókat nem. Nem ítélem el, de nem is fogadom el, hogy az jó a babának, ha terheljük a gerincét stb.