Szerintetek is rossz anya vagyok? .
Kicsit hosszú lesz,de érthetőn elmesélném mi történt!A válaszokat előre is köszönöm!
2éves kisfiammal és párommal másik városban élünk,viszont párom állandóan vidékezik,én pedig valamiért félek este a lakásban így mi hétköznap a kisfiammal hazamegyünk (másik városba)anyukámhoz.Kisfiam nagyon szereti.Sőőt ha ott vagyunk én nem is kellek neki,csak a mama jó,mama etet mama itat mama fürdessen...Ez miatt is meg hát ez az életkörülmény is kicsit kiborít már,nem igazán jó így nekem,de ahhoz meg túl félek éjszaka "egyedül" lenni,hogy haza menjünk.Tehát igen,bevallom,néha elszakad a cérna és ideges vagyok,feszült(de ki nem szokott?) és olyankor kiabálok a gyerekkel,türelmetlen vagyok vele,mert amúgy is elég szófogadatlan.
A húgom most kezdett dolgozni,neki is van egy 2 éves kisfia.Neki még nem kezdődött a bölcsi így a másik mama vett ki szabadságot,hogy vigyázzon rá.Ez rosszul esett nekem,mert én szívesen vigyáztam volna rá.Erre ő azt mondta nem bízza rám,mert én úgyse bírnák 2gyerekkel(egyébként most várom a kis tesót) és türelmetlen vagyok!Az ő gyerekével még sose emeltem fel a hangom,sose bántottam!!!Anyukám pedig igazat adott neki.Összevesztünk és a szemembe vágta,hogy én nagyon rossz anya vagyok és csak tönkre teszem a gyerekem életét!
Valóban így van?Így ismeretlenül mit gondoltok?
Amúgy imádom a kisfiam,és foglalkozom is vele sokat amikor persze nincs mama és jó vagyok neki én is.2éves és gyönyörűen beszél,verseket mondd,azért ez is jelenthet valamit.Mi a véleményetek,nagyon magam alatt vagyok!!!!!Köszönöm szépen!!!!
válasza:Nekem ebből az jött le, hogy ha ideges vagy, akkor a gyereken vezeted le a feszültséget. Ezért kiabálsz vele, nem azért, mert épp rosszat tesz, és nem fogad szót, ha szépen kéred. Másodlagos, hogy "amúgy is szófogadatlan". (Két éves gyerek, lassan a dackorszakban, mégis milyen legyen?)
A gyerek pedig azért van szívesebben a nagyival, mert ő türelmes, nyugodt, vele biztonságban érzi magát.
Higgadj le, és tanulj meg uralkodni magadon, mert két kicsivel tényleg meg fogsz bolondulni.
válasza: válasza: válasza:Köszönöm az őszinte válaszokat,még ha nem is esett olyan jól.Tudom a hibámat,próbálom nem rajta levezetni a feszültségemet,de azért ezt ne úgy képzeljétek el,hogy valamin felhúzom magam és megyek a gyerekhez üvöltözni!Sajnos tényleg elég szófogadatlan kis rosszaság és néha elszakad a cérna(nem állandóan és minden esetben)
Féltékeny nem vagyok,nincs azzal baj,hogy szereti a mamát,csak hát én is szeretnék kapni a gyerekemből!Szeretném nevelni!
Ez a buta félelem pedig sajnos egy gyerek kori betegség miatt maradt meg.Pánik beteg "voltam" .Nagyon nehéz lesz leküzdenem ezt a félelmet,aki még nem volt ilyenben nem tudhatja,de erőt veszek magamon és szépen otthon maradunk a gyerkőccel.Márciustól ha meg lesz a kis tesó úgyse tudok haza fútkozni ha akarok sem!
válasza:És hogy tervezed, az újszülöttet is utaztatod majd a mamához?
Szerintem próbálj rendszert vinni az életetekbe és tanulj meg egyedül (is) lenni otthon, mert így nem fogod bírni két gyerekkel!!
válasza: válasza: válasza: válasza:Bocsi, de én is őszinte leszek, valahogy ezt az éjszakai félelmet fel kellene dolgoznod, gondold el szegény gyerek is esetleg este félni fog, kelleni fog valaki, aki megnyugtatja, ott fogtok ketten cidrizni? Vagy mentek anyukádhoz?
Nem félhetsz, oké? Te anyuka vagy, felelős a gyerekedért, aki benned kell, hogy megbízzon, rád kell támaszkodnia, te nem lehetsz gyenge! Főleg, ha apa sokszor van távol.
Szedd össze magad, sikerülni fog, gondolj rá, hogy meg kell védened, hátha beindul az anyaösztön és bátrabb leszel :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!