Anyatejes kontra tápszeres babák?

Igen, de most legalább ötezer olyan választ fogsz kapni, hogy az anyatej mennyire jó, és a tápszer mennyire rossz, valamint hogy egy borzalmas ember vagy, amiért nem szoptatsz, és meg sem érdemled a gyereket. És ha neadjisten még vizet is adsz inni a gyerekednek, akkor börtönben a helyed. Várd csak ki.

Ide kár kiírni ilyen kérdést :( :(

Egyébként nyugodj meg, mert már egy minimális anytej is kellő védettséget biztosít a babának, és az is jobb, mint a semmi. Biztos, hogy a legjobbat akarod a babádnak, és a lehetőségekhez képest meg is teszed. Szóval senki lesajnáló véleménye ne érdekeljen, mindenki úgy csinélja, ahogy akraja (és ahogy tudja).

Én csak azt mondhatom el, hogy a lányomat kb fél évig szoptattam, ebből három hónapif kapott tépszeres pótlást is. Jelenleg 3 éves, közösségbe jár, és életében egyszer volt egy torokgyulladása. Rendkívül értelmes, korához képest sokkal érettebb. Semmi baja nem volt a tápszertől, és attól, hogy nem szopotatom a mai napig (most erre biztos jön olyan válasz, hogy majd 30 évesen, meg 60 évesen lesz baja attól, hogy kapott tápszert, meg vizet, de őszintén szólva ezen csak röhögni tudok).

Engem meg azért sajnálnak le, mert éjjel-nappal, nagyon sokszor szoptatom a fél éves lányomat és semmilyen gyümölcsöt, főzeléket, tejpépet, semmit, de semmit nem fogad el, miközben lassan gyarapodik.

Mindig lesznek, akik valamiért lesajnálnak. Ha van rajtad sapka azért, ha nincs azért.

igen, most, de a gyerek óvodás korában ez már senkit nem fog érdekelni. Sőt, ha már túl leszel a szoptatásos időszakon, akkor már téged sem-szerintem.

Engem hidegen hagy a téma, 13 és 11 hónapig szoptattam, a 2. gyereknél azért hagytam abba, mert baromira rühelltem, de ha ezt egy szoptató ősanyának megmondom, az kitér a hitéből.

Engem is leszóltak, hogy "csak" 9 hónapig szoptattam, és utána feladtam, mert olyan kevés volt, hogy az a napi bevitelt nem elégítette ki, de a lányom nem volt hajlandó addig meginni a tápszert, így eldönthettem, hogy jusson elég tápszerhez, vagy nagyon csekély tejhez.

Aki azért nem szoptat, mert nem tud, az ne is foglalkozzon azokkal, akik leszólják.

Lehet, hogy helytelenül, de azokat elítélem, akik meg az alakjuk megvédése érdekében nem szoptatnak (nővérem).

Csak az a baj, hogy aki nem szoptat, rögtön mindenki az utóbbi esetet következteti ki.

Szerintem az van (legalábbis nálam), hogy minél jobban erőszakoskodik valaki egy támában, annál több ellenérzést vált ki belőlem. Szóval ez a nagy szoptatás-kampány engem totálisan taszít.

Ha valaki azt mondja: az anyatej a legjobb a babának, ez nyilvénvaló, főleg az első hat hónapban. Lehetőleg tegyél meg mindent, hogy ezalatt szoptatni tudj. Ha nem sikerül, akkor jön a tápszer - na ez ok. Ez egy normális véleméyn (szerintem). De ami itt folyik, az szerintem minden értelmes embernél kiveri a biztosítékot, mást sem olvasok, csak hogy a szoptatás több a táplálásnál, meg hogy aki tápszert ad a ygerekének, az a természet törvényei ellen vét, stb. Hát komolyan mondom, elhányom magam. Szerintem a szoptatás a baba táplálására való, az már egy másik dolog, hogy a legtöbb baba szoptatás közben megnyugszik. DE az a sok baromság, hogy csak így lehet bensőséges kapcsolatot kialakítani anya-gyerek között, stb, na az már nekem sok. Már bocs, de nincs szükségem rá, hogy a gyerek szívja a mellbimbómahhoz, ahhoz, hogy bensőséges kapcsolatom legyen a gyerekemmel.

Szoptattam egy évig, majd elválasztottam, mert úgy ítéltem meg, hogy eddig volt értelme. Az, hogy a gyerek rágcsálja a mellem kedvtelédsből, nem hinném, hogy jót tesz neki, sem nekem.

Amúgy személyes tapasztalatom, hogy általában azok az ősanyák szoptatnak 50 hónapig, ésazok a kultikus szoptató-hittérítők, akiknek ez jelenti a kiteljesedést az életben (értsd: nincs különösebb önálló élete, karrierje, stb, hanem férjez ment, szült egy gyereket, ül otthon, és nincs más szórakozása).