Nem tudom elképzelni, hogy ennyi baba nem szopik. MIért? Kicsikre gondolok.

14 hónapos koráig szoptattam, 6 hónapos koráig kizárólagosan.

2 hónapos korában volt egy kb. 3 hetes időszak, amikor elhittem mindent, amit mondott védőnő, és gyerekorvos a nem tápláló tejről, és az éhező gyerekről (a fiam egy éves koráig pontosan a nagy könyv szerint gyarapodott, ő volt a teljesen átlagbaba, 3 hónaposan 6kg, 6 hónaposn duplázott, stb) és mivel teljesen beparáztam elkezdtem nyomni bele a tápszert.

Így elkezdett apadni a tej, hiszen nem igényelt több kaját, ha megfeszültem se, így ha tápszert kapott a tej már nem kellett neki. Egy hétig csináltam, aztán úgy döntöttem, ebből elég, még egy próba, és rábízom a gyerekre, ha nem jön össze, akkor még mindig jöhet a tápszer.

Szerencsém volt, mert 2 hét alatt teljesen visszaszoktattam a cicire (szoptanít, kiskanál, és társaik, óránkénti szoptatás, pucér összebújás, tiszta agyrém volt:D), és kidobtuk a tápszert.

14 hónaposan már csak nyammogott rajta, nem is szívta, csak elalváshoz szó szerint cumizta, így megpróbáltam elvenni tőle, nem rázta meg, nem is kereste.

Olyan jó,hogy mindig felbukkan egy ilyen kérdés,lelkiismeretfurdalást csinálva,azon anyáknak,akik önhibájukon kívül nem tudnak sokáig szoptatni!Tény,hogy vannak anyák,akiknek van tejük,és mégsem akarnak szoptatni.De ez nagyon kicsiny létszámban fordul elő.Azok akik tápszert adnak a gyermeküknek,nem jó dolgukba adják azt.Megvan az oka,hogy miért kényszerül erre a megoldásra!Mint már egy másik kérdésre válaszoltam,ha egy anya nem tud szoptatni,annak rengeteg oka lehet,és ezt nem lehet szétdarabolva boncolgatni.Mindenki más alkat,mindenhol más a történet,családi háttér,és ezen kívül gazdasági,megélhetési problémák is nehezítik egy család életét.Felesleges könyvekből tanulmányokat,statisztikákat,ide bemásolni.Mert azok csak statisztikák,és általában nincs mindenki megkérdezve az adott témáról,csak egynéhány ember,és ebből indulnak utána ki.Mindenki más alkat,ezt kellene már felfogni!!!Vannak,akik sokáig tudnak szoptatni,és annak örülni kell!De tudomásul kell venni,hogy vannak akiknek nem sikerül,holott mindent megtesznek érte!És ezért tényleg jó lenne már,ha ez a témakör feszegetése abba maradna.Miért jó bántani másokat,azért amiért valamire nem képesek,vagy mert másképp csinálják?

Én 5hónapos koráig tudtam szoptatni,a fiamat.Szülés után 2nappal beindult a tej,rengeteg volt,még fagyasztottam is le annyira sok volt.A fiam sokat,és ügyesen szopizott.Aztán a tejem,az egyik napról a másikra, elapadt.Nem kell a sok okos vélemény,hogy biztos valamit rosszul csináltam,egészségügyis vagyok,tudtam,hogy mit,és hogyan kell csináljam!Anno rengeteg anyukának mutattam meg,hogy hogyan kell helyesen mellre tenni a picijüket.Nem is ez a lényeg.Én nem adtam fel,teától,homeopátián keresztül mindent kipróbáltam,hogy visszahozzam.Még az öregeink praktikáját is bevettem.A fiamat gyakran tettem mellre,fejtem azt a pár csepp tejet is,ami még volt.Ennek ellenére semmi!Én úgy gondolom,hogy mindent megtettem.Nem így terveztem,de sajnos így alakult!Én is sokáig szerettem volna szoptatni.De ahogy mondani szokták:"Embert tervez,Isten végez!"Rosszul éreztem magam,mert nem tudtam szoptatni a fiamat,aztán felráztam magam,mert tudtam,hogy a kesergéssel nem érek el semmit.A gyermekemmel kell foglalkozzak,és azzal ami neki a legjobb.Igen tápszert kapott,és?Egészséges,gyönyörű gyermek.A korosztályában vannak anyatejes babák,akik állandón betegek.Lekopogom,a fiam eddig még nem volt beteg,és most 8hónapos!Ezt miért írtam le?Mert nem lehet arra adni,hogyha tápszeres a gyerek,akkor betegesebb lesz.Egyáltalán nem így van!Ez megint egy olyan téma,amit nem kezdek el boncolgatni,mert hosszú lenne.

Azon anyák,akik tudnak szoptatni örüljenek neki!De ne bántsák már azokat,akiknek valami okból kifolyólag nem sikerül!Ezért tart itt ez a világ ahol tart,mert már nincs meg az emberség,mindenki csak furkálni,és bántani tudja a másikat!

Mindenkinek:akik szoptatnak örüljenek,és igen is próbálják minél tovább szoptatni a gyermeküket,ha valami miatt nem sikerül ne keseredjenek el,és ne legyen lelkiismeretfurdalásuk.Akiknek meg tápszert kap a csemetéjük,ők is tökéletes édesanyák,ettől nem kevesebbek.A mai tápszerek,már igen szuperek!És anyatejpótlásra tökéletesek.Ez az én véleményem!!!

Szerencsés vagyok, az elsőt 24 hónapig, a másodikat 13 hónapig szoptattam, a harmadikat pedig 12 hónapja szoptatom.

Azért a szerencsén kívül más is kellett.

1. Nekem csak az 5. napon indult be a tejtermelődés, addig igazából csak előtejem volt (max 5ml egy evésre...), úgyhogy kellett kitartás is, és az is hogy 3kg fölött születtek a gyerekek, tehát volt miből "fogyni" az elején...

2. Nem álltak kifelé a mellbimbóim, igazából úgy kb 3 hónap alatt szopta formára az első gyerek, addig nem volt épp kellemes...

3. El voltak dugulva a tejcsatornáim, és ha anno a kórházban nincs az az idős védőnő, aki megkérdezte: "Anyuka, egyet döntsön el, szeretné szoptatni ezt a gyereket, vagy nem? Ha igen, akkor harapjon rá erre a pelenkára!" - és jól megfejt!, akkor szegény babám hiába szívta volna...

És hiába ment aztán minden "simán", a 2. és a 3. gyerekkel is meg kellett szenvedni az első heteket (legutóbb pl begyulladt egy tejcsatornám, amit csak többnapos borogatással, fejéssel és váltott pozíciójú szoptatással sikerült megoldani).

Ráadásul mindhárom gyereknek elhúzódó sárgasága volt (3 hónapig!!!), hosszas vizsgálatok után derült ki, hogy nincs semmi baj, ilyen a tejem és kész...

És azt látom körülöttem, hogy nagyon sok múlik apró dolgokon. Láttam olyat, hogy a babának le volt kicsit tapadva a nyelve, a gyerekorvos szerint minden ok volt, szegény anyuka hiába kínlódott, nem ment a szopi, pedig AKARTA! 4 hónapig kínlódott fejéssel, míg végül feladta, és csak az oviban a logopédus vette észre, hogy a gyereknek agy ici-pici letapadása van!!! Gondolom nem egyedi eset...