2-3 év korkülönbséggel született babák anyukái, lenne hozzátok pár kérdésem?

1,5 év, de jöhet? :-)

1. eleinte nem érdekelte, amikor a kicsi helyet változtatott, akkor rugdosta, azóta jó barátnők, amióta a kicsi is partner a játékban.

2. Nálunk konkrétan vér is folyt...

3. Nekem egyszerre mentek oviba és bölcsibe..

4. Az első időszak nem nagyon, akkortól volt szörnyű, amikor a kicsi is rájött, hogy van akarata...

Volt segítségem, anyukám vasalt és sokszor küldött kaját.

5. Ugyanúgy mint előtte, csak dupla pelenka kellett. A család segített, nem érezte visszaesést.

6. Kevesebb egy picivel mint a naggyal.

Nem könnyű a kis korkülönbség, van előnye és hátránya is.

Az előnye, hogy partnerek a játékban, és közös programokat is jobban tudok szervezni, mintha lenne egy 12 és egy 5 éves.

2 év

1.a nagy nagyon szereti a picit, nem féltékeny, de ebben én sokat segítettem neki, csak néhány példa

-ha jött valaki, mindig szóltam, hogy előbb a nagyot dicsérjék meg, milyen szép, csak utána dicsérgessék az újszülöttet

-sokat mentünk sétálni kettesben a naggyal, addig a pici itthon maradt apával (két szopi között)

-sokat aludt az újszülött, én alig foglalkoztam a házimunkával, az első hónapban egész álló nap a naggyal játszottam, lógtam rajta

3. még csak most lesz ovis a nagy, de nagyon várja

4.nem volt nehéz, nem volt segítség, a pici 2-3 óránként szopizott, amúgy egész nap aludt, észre sem vettük, hogy itt van. Ja segítség, hogy én rendelni szoktam a kaját, nem főzök.

5. anyagilag csak a duplapelus (még a nagy is pelenkás, most szokik le róla) a pici mindent örökölt a nagytól: hordozó, ruhák, babakocsi, légzésfigyelő, alig vettünk neki valamit (mindkettő lány)

6. ugyanannyi a gyed, mint az elsővel

2 év kereken a különbség.

1.Édes volt, csak nézegette, simogatta. Tetszett neki a kisbaba. sokat segített körülötte.

2.Olyan 15 hós kora körül jött elő a féltékenység, amikor már ment és játszott a kicsi. Elkezdte ellenségként tekinteni, pedig addig semmi gond nem volt. Ugyanúgy a kicsinek se engedtem, hogy elszedje a nagy játékait, egyenlőként kezeltem.

3. Igen beírattam oviba, jobban érzi magát szerintem egy 3 éves a kortársaival, mint egy 1 évessel. Neki már kellett a társaság. A kicsivel akkor elég nehéz volt, mert reggel ébreszteni kellett, délbe meg már aludt volna amikor nekünk még bicajozni kellett a nagyért.

4. Semmi segítségem nem volt, a kialvatlanságon kívül mondjuk nem volt bajom. Az igazi kimerítő élet akkor kezdődött amikor elkezdett járni és mindent megkóstolt, minden veszélyes volt neki, veszekedni kezdtek, aztán amikor mindenre felmászott. Szóval amikor egy percre sem hagyhattam egyedül. De közben ugye itt a nagyobb és a házimunka is. Na ez a nehéz időszak.

5. Semmivel nem lett volna megterhelőbb ez az időszak ha nem jön ez a fránya válság és a hitelkrízis. Semmit nem kellett neki venni a pelenkán kívül, azt meg gyakorlatilag a plusz családi futja.

6. Semennyi. Sajnos nálam volt egy kis ziccer és 2 hónap miatt lecsúsztam a gyedről és csak gyesre voltam jogosult. ezt megszívtam rendesen.

Én örülök, hogy így bevállaltuk, persze vannak rettentő kimerítő napok. főleg amikor a nagy elkezd kisbabásodni, vagy a kicsi utánozza a nagy hülyeségeit. De mostmár, hogy 2 és 4 évesek egyre többet tudnak játszani kettesbe. Kezdik megérteni egymást. Másrészt rengeteget tanul a kicsi a nagytól így sokkal hamarabb sokkal önállóbb. Persze ezért a kis plusz oromért azért meg kell küzdeni, át kell vészelni a kemény időszakokat. Pláne ha az embernek vehemens gyerekei vannak.

2,5 év a korkülönbség, a kicsi 11 hetes most.

a nagy szereti, simogatja, eddig egyszer ütött rá egy kicsit, amikor nagyon sírt:)

beírattam oviba, szeptemberben megy, ha szobatiszta lesz, de csak délelőttre.

nagyon nehéz, mondhatnám sokszor brutálisan nehéz a két babával:)

nyilván anygilag is megterhelőbb(pelenka, tápszer), de pl. ruhákat alig kellett venni(használtan veszem)

segítség konkrétan nincs, anyósom szokott nekünk főzni, de mindennapos segítségem nincs.

a gyedem annyi, mint az első babánál(max gyed)

ha van még kérdésed, válaszolok:)