Egy 20 hónapos babát lehet kiállítással büntetni? Értheti már miről van szó?

Én úgy tudom hogy 2 évesen kezdik el érteni a HA-AKKOR összefüggést.

És így is tapasztalom, most 2 éves a fiam, és most kezdtük ezt, hogy ha nem hagyja abba, megy a fotelbe, érti. Mondjuk nála 4 hónapja még nem volt tudatos rosszalkodás, lehet akkor megpróbáltam volna.

A másik, hogy a hiszti miatt pedig állítólag nem szabad büntetni, mert joguk van a véleménynyilvánításhoz, ill. egy idő után rajtuk kívül kerül az egész, nem tudnak kikeveredni belőle.

Persze nehéz nem ordítani vele ilyenkor, és figyelmen kívül hagyni, de próbálkozok. Csak azt nem hagyom hogy engem csapkodjon.

egyik válaszoló vagyok, szintn 2,5 éves kislánnyal (aki szerint felesleges az ültetés). az utolsó válaszhoz annyit teszek hozzá, hogy igen, persze hogy értik hogy rossz cselekedetnek bünti a következménye. csakhogy ezt már egy kutya vagy egy macska is meg tudja érteni, és ez nem más, mint sima kondicionálás. ezzel ugyan nem teszed neki bensővé azt, hogy miért is nem szabad adott dolgot csinálni. márpedig a nevelés és a szocializáció lényege épp abban rejlik, hogy nem kondicionálunk, hanem megpróbáljuk felépíteni a gyerekben önmagunkat, hogy ily módon előbb utóbb már a mi rászólásunk és felügyeletünk nélkül is kényelmetlenül érezze magát, ha csak rosszat készül tenni, és ez megakadályozza a rossz elkövetésében. tessék utánaolvasni az autoriter és ademokratikus nevelés mibenlétének, ezt próbáltam most röviden leírni, persze nagyon röviden. az a lényeg, hogy akit nem csak hatalmaskodással nevelnek, hanem úgymond emberszámba veszik, és hisznek abban, hogy a gyerek nem alapból rossz, és joga van hisztizni ha épp akar (persze nekünk meg jogunk van ilyenkor nem odafigyelni), abban fog kialakulni a helyes viselkedés, akit meg erőszakosan nevelnek (ezen nem feltételen az ütés-verést értem), az lehet hogy amíg ott a figyelő szem, jó lesz, de ha nincs ott, akkor elszabadul a pokol, ráadásul ő maga is hatalmaskodó lesz hosszú távon.

én ezt a saját kislányomon tapasztaltam. ő nagyon akratos és makacs gyerek, de abszolút ismeri már a határait. neki elég egy sima: össze akarsz velem veszni? vagy azt szeretnéd ha anya szomorú lenne? és kész, ennyi volt. persze ez nem mindig volt így, de soha nem volt nálunk szobába zárás, leültetés, mégis nagyon kezelhető lett.