Mi történhetett vele? Szeparációs szorongás lenne? (kicsit hosszú lesz)

A fiam 20 hónapos. Születésétől úgy fürdetjük, hogy mikor itthon van az apja, akkor ő viszi, ha nincs, akkor én. Ez úgy néz ki, hogy a párom 3 műszakba jár dolgozni, így délutános és éjszakás héten én fürdetek, délelőttös héten, ünnepekkor, meg hétvégén a párom (ha hétvégén nem kell mennie). Nagyon jól szórakoznak, általában úszik az egész fürdőszoba.

A pároméknak februárban volt egy leállásuk, akkor itthon volt 2 hétig, aztán csak délelőttre jártak. Nemrég újra beindult a termelés, így megint 3 műszakba jár. Most a hétre jött ki úgy, hogy megint ő fürdet(ne)! Viszont itt a bökkenő. Eddig a gyerek amint lekerült a pelus, már rohant a fürdőbe. Most az apja készíti a vizet, addig én levetkőztetem, és amint lekerül a pelus, úgy bújik hozzám, mint ha nyúzni vinnék. Csimpaszkodik a nyakamba, de úgy, hogy majd meg fojt. Csak én tudom bevinni. Eddig utána nem volt gond, viszont tegnap már amint kiléptem, sírt, ki akart jönni, az apja egyáltalán nem tudta megvigasztalni, ő nem volt jó. Akkor nyugodott meg, mikor én bementem, az apja meg ki. Látom a páromon, hogy ez neki mennyire rosszul esik.

Napközben semmi baja nincs, jól elvan, nem igényli a társaságomat, eljátszik sokáig egyedül. Délben is és este is egyedül alszik el a kiságyában. Nem történt semmilyen változás, kisebb korában nem volt szeparációs szorongása.