Szeparációs szorongás 19 hónaposan? Vagy valami ötlet?

Ezért mindig lepontoznok, de nem érdekel.

Hagyd a szobájában az ágyban, gyerek ki, csináld a dolgod (miután megggyőződtél, hogy nincs egyéb baj a gyereknek) és hidd el, egy idő után rájön, hogy anyu nem rohangál be hozzá mindenért, és el fog aludni. Ezt megcsinálod vele holnap holnapután már szépen csendben egyedül elalszik.

A lányom 1 éves, sosem babusgattam alvás előtt. Ve az ágyba, ki a szobából és már aludt is. Tegnap előtt este lefekvés után (én marha) kihoztam, mert iszonyúen sírt. Érdekes módon a kezemben már nem volt semmi baja, vigyogott. Úgyhogy visszatettem sírt még egy kicsit és elaludt. Tegnap este megint üvöltés, nem hoztam ki, kb 20 perc múlva aludt is. Ma este sírás nélkül elaludt. RÁjött, nem változik meg a rendszer, mert egyszer meggondolatlanul kihoztam.

Ez nem rossza anyaság, ridegség, szívtelenség, hanem jól átgondolt nevelési taktika.

Ettől a gyerek még gyerek marad, csak tudja, ha evés, van akkor eszünk, ha játékidő van akkor játszunk, ha alvás van, akkor alszunk.

A lányom 22 hónapos, és nekem is megfordult a fejemben, hogy megint szeparációs szorongása van. Nálunk nem az alvás a gond, az jól megy, hanem ha nem lát, akkor kiborul, sír. Nagyon bújós cica lett, mászik az ölembe és puszilgat, meg ölel, mondja, hogy szeretlek. Ezzel nincs is baj, szeretek vele összebújni, csak már a postaládához nem tudok kimenni sírás nélkül.

A megoldást nem tudom, de biztos kinövik.