Ha mész anyukáddal és babáddal, ki tolja a babakocsit? Te vagy anyukád?

Kakukktojás vagyok.

Azért vagyok ilyen "szigorú" anyukámmal, mert ő az a fajta, aki fél perc alatt átesik a ló túloldalára. Ha engedném neki ezeket, észre se venném, és ő nevelné a gyerekeimet és mindenbe beleszólna. Így is vannak néha olyan szituk, hogy lerakom a hajam.

Nagyon meg kell fogni anyukámat, ez van.

Ha jó az út, akkor az anyukám tolja, ha nem akkor én, mert ő béna :) Mindig beletolja a legnagyobb gödrökbe :) Ráadásul a karja is sokszor fáj.

Én mindent engedek az anyukámnak és az anyósomnak is. Sőt örülök, ha nem nekem kell vesződnöm az etetéssel. Bár ez utóbbi csak azóta van, mióta egyedül eszik több-kevesebb sikerrel (20 hónapos).

En is atengedem mindket nagyinak. Anyukamnak kulon jo, mert elegge labfajos, nem fiatal, nehezen setal es babakocsit tolva konnyebb neki (nyilvan nem nehez terepen).

Anyosommal eleinte annyi problemank volt, hogy kicsit szetszort (illetve elegge nagyon) es mindig elfelejtett dolgokat. Kellett egy par honap, amig megszokott mindent, a ferjem szologatott ra. (most pl arra gondolok, hogy a babakocsin soha nem hasznalta a feket, mert nem tudom miert nem, bealltunk a zebrahoz varni a lejtos reszen, akkor sem fekezte le a kocsit, de elengedte, mert hatrafordult hozzank beszelgetni. A kocsi termeszetesen gurulni kezdett egybol az utra, en kaptam el, mert mar szamitottam a veszelyre. Nah, ilyen dolgok voltak, ami miatt az elso idoszakban felve adtam at neki a tologatast.)

Én is mindig átengedem. Anyósom meg apósom nagyon szeretik tologatni, csak olyankor fixálni kell a bolygó kerekeket, mert az nekik bonyolult. :)

De bátyám is szokta néha, vagy a sógornőm, de a sógornőm anyja is imádja. :)

Én is átengedném, ha itt lenne:( Sajnos külföldön élünk, még csak egyszer tudott találkozni az unokával. 2 hónap múlva újra fog vele találkozni, és ha azt mondanám neki, hogy nem tolhatja, abba bele is halna. Amíg otthon leszünk, kíváncsi vagyok, meg tudom e majd számolni, hányszor tolom, pelenkázom, etetem, itatom a lányom:P

Másnak is megengedem, vannak itt külföldön ismerőseink, és rögtön "kitépik" a kezemből a babakocsit, meg a gyereket, sorban állnak, hogy had pelenkázzák már be:D

Hagyom/hagytam, hagy tolják őket (2.5 és 1 évesek)... szintén nagyon büszkén feszítenek közben :-)

Én a gondozási dolgokat is hagyom, szeretik az unokájukat, hát hadd csinálják! Olyan jó szívvel foglalkoznak vele, legyen akár szó egy extradurva peluscseréről akár... szóval én nem bánom egyáltalán, inkább örülök neki, hogy ezzel meg tudják alapozni a személyes kötődést. Egyéves koruk körül már éjszakai alvásra is ottmaradtak náluk, tudtam hogy jó kezekben vannak, nem aggódtam értük, ők meg halálra élvezték a kényeztetést. Nagy szerencse és mindenkinek jó szerintem, ha a nagyszülők szívesen és jól foglalkoznak az unokákkal.