Frissen (1-2 hete) szült kismamák! Hogy vagytok és mennyire sikerül nap, mint nap viszonylag mindennapi életet élnetek a baba mellet?

Szia!

Szerdán volt lesz két hetes a kisfiam, és nálam a következő a helyzet:

a baba császármetszéssel született, ami számomra már egy óriási lelki trauma volt, főleg, hogy végig éren voltam, miközben műtöttek, mint a vágóhídon:( Két napig nemhogy a babát még magamat sem tudtam ellátni.

A harmadik napon vért találtak a baba székletében, naponta 2-szer vettek tőle vért, állandóan vizsgálták és semmit nem derítettek ki. 6 napot töltöttünk a kórházba, ami olyan volt mint egy rémálom, a kutya sem foglalkozott velünk, a koszról, mocsokról nem is beszélve.

Én már a terhességem utolsó hónapjában szinte semmit nem tudtam aludni, a kórházbna úgyszintén nem.

Ilyen előzmények után jöttünk haza.

A párom is itthonmarad velünk, rengeteget segít, és talán mostanra elmondhatom, hogy kezdjük utolérni magunkat.

És el ne felejtsem,5 nap után begyulladt a sebem, mozogni is alig bírtam, fel kellett újra nyitni. Valami baci került bele a műtétnél:( Azóta naponta járok sebtisztításra, kötözésre.

Szóval engem most a legkevésbé sem érdekel a főzés, rendrakás témakör, igyekszünk mindent megcsinálni, de nem megyek a Dunának, ha valami elmarad. A lényeg a baba és a saját egészségem.

Azért készülj fel minenre, az első hetekben nálunk is apuka szaladgált gyógyszertárba, dm-be, vásárolni, pedig anyós is hozta a kaját. Az első 1-2 hét tényleg nehéz új helyzet. A kórházban könnyü egész nap fekszel meg a babót eteteg nincs más dolgod, ha bármi kérdésed van ott vannak a csecsemősők.Otthon pedig magadra, családodra maradsz.Csak egy tanács, pihenj a kórházba sokat!!Én már bántam h annyi látogató jött be hozzém és velük bájcsevegtem, pedig állni sem tudtam egyenesen, annyira fáradt voltam. A szülésem nem volt hosszú mindenestül másfél óra, de iszonyat nehéz és nagyon kimeritett.

Könnyü szülést és sok boldogságot kivánok!

16éves és 9 hetes anya

A fiam ket honapos, de meg emlekszem az elso ket hetre. A parom itthon volt velunk, mas nem, mert tavol elunk a csaladtol. Kulfoldon vagyunk, itt szultem, szoval szules utan tiz oraval mar itthon voltunk, hazaengedtek, talan ezert is volt nekem nehezebb, mert elotte ket napig egy orat sem sikerult aludni...

Szerencsere gatvedelemmel szultem, gatsebem nem volt, a fizikai allapotom is durvan jo volt mar szulest koveto napon. Nem fajt semmi, sokat birtam, alig vereztem. De baromi nehez volt az elso nehany ejszaka...

Ez az elso babank, ha a baba sirt, akkor mi a ferjemmel rohangaltunk a lakasban, mint a fejetlen csirkek. Nem indult be a tejem (kesobb sem), igy a gyerek egesz nap cicin volt, orakon at szoptattam, fejtem, a vege meg tapszer lett minden etetesnek. A fiam rengeteget sirt, mert ehes volt, nekem meg szo szerint masbol sem allt a napom csak a fejesbol, szoptatasbol. Meg enni is ugy ettem, hogy a ferjem behozta a kajat es bal kezemben tartottam a babat, a masikkal pedig probaltam enni. Kb napi negy orat aludtam, a lelkem haborgott a tejhiany miatt, a gyerek ugyanolyan nyugtalan volt, mint en. A ferjem bevasarolt, fozott, takaritott, etetett engem, mert a tejcsinalason kivul tenyleg semmire sem volt idom. Mire agyba kerultem mar mindig olyan faradt voltam, hogy csak bogni tudtam a ketsegbeesestol, aludni alig birtam. Nem is tudom, hogy mi lett volna, ha meg sebem is van, vagy csaszarral szulok es fizikai fajdalmam is van, nem csak lelki...

Akkor oldodott meg a helyzet, amikor negy hettel kesobb feladtam a szoptatast, meg akkor sem volt tejem. Azota a fiam egy tunder, o is nyugodt, elegedett baba, en is az vagyok. Jol lakik, mosolyog, nezelodik, majd elalszik, neha tobbet nezelodik, neha tobbet alszik. Igenyli a tarsasagot, de meg sokat pihen. Imadom. Es most mar van fix programunk, ejszaka csak egyszer ebred, reggel szorakoztatjuk egymast, a delelotti alvasanal fozok es tornazok, illetve takaritok, delutan harmasban vagyunk a ferjemmel es a babaval, este nyolc utan elalszik, akkor pedig a mienk az este. A kezdeti nehezsegek utan mar szuper minden!

Az utolsó előtti válaszoló vagyok.

Abban van valami, amit korábban írtak, hogy 1-2 hete szült elsőbabás kismamáknak nem igazán van idejük netezni...

Legalábbis nálam maximálisan igaz volt. Rengeteg levelet kaptam a baba születése miatt, amit jobb esetben is csak elolvasni tudtam fejés közben, mert akkor az egyik kezem szabad volt, a baba meg már aludt. De válaszolni rájuk esélyem sem volt, vagy ha meg is próbáltam, akkor tuti, hogy három részletben sikerült megírnom egy levelet, úgyhogy inkább hagytam. Kb négy hetes volt a fiam, amikor sikerült válaszolgatni. A gyakorikerdesek.hu pedig teljes mértékben kikerült akkor a perifériámból, arról is megfeledkeztem, hogy van ez az oldal, pedig az utolsó néhány terhes hetemben, amikor már nem dolgoztam eléggé ideszoktam.

Ha a baba aludt én pedig épp nem fejtem, tehát elvileg lett volna időm, akkor én is próbáltam pihenni, vagy inkább a fiamban gyönyörködtem.

De lehet, hogy a rutinosabb anyukáknak, vagy akiknek nem foglalja le a fél napját a tejcsinálás gördülékenyebben mennek az első hetek és jobban a kezük között tudják tartani a dolgokat.

De az tény, hogy a fizikai állapotom és az erőnlétemmel nekem sem volt semmi gondom, de ehhez is szerencse kell, mert lehetett volna durvább szülésem, vagy császárom és akkor lehet, hogy az első hetet ágyban kellett volna töltenem...