Mit tegyek, hogy anyós hagyja békén a kisbabámat?
Megszületett a kisbabám. Anyósékkal lakunk. Nem bírom már, hogy állandóan illetve mindennap berongyol a szobába a kisbabámhoz és össze-vissza nyúzza-vonja meg össze-vissza nyálazza! Engem nagyon zavar már.
A kisbabának apja és anyja is van! Mi szeretnénk nevelgetni, úgy hogy az anyósék nem okoskodnának mindenben, nem szólnának bele a dolgokba. Abba, hogy mi lenne a jó neki, miket kell neki venni meg stb..
Nincsen magánéletünk! Pedig mi egy külön család vagyunk akik nem tartoznak beszámolóval a szülőknek!
Már rettegek a délutántól mikor ő jönn a munkából. Erről már beszéltünk velük (párom is szólt nekik) hogy szeretnénk egy kis magánéletet.
Ha mi megyünk valahova ők mindig megkérdezik hova megyünk. De bezzeg mikor ők, akkor nem mondanak semmit csak eltünnek!
Számomra ez nagyon idegesítő!!!
Albérletet nem bírnánk fizetni, az én szüleimnél nem megoldható sajna.
Mit csinálhatnék még ezen kívűl?
Őszintén már attól is kirázz az ideg ha tudom, hogy ők is itthon vannak! Mindíg arra kell figyelnem mikor jönnek be a szobába. Idegesen nem lehet szoptatni se.
Félek megzavarják így a baba-mama kapcsolatomat. Mert félek, hogy mikor nyitnak ránk!
Mindenkinek nagyon köszönöm a választ!!!!
Remélem hogy sikerül megoldani a helyzetett mert unom már!
Sok boldogságot mindenkinek!!!










Szia!
Hát nem irigyellek az egyszer biztos.
De tapasztalatból tudom, hogy egy nagymama (természetesen ha normális), akkor aranyat ér és nagyon sokat tud segíteni. Mi anyukámmal élünk együtt már 4 éve és 2 hónapja született meg a kisfiam. Én már biztosan megbolondultam volna,, ha anyukám nem lenne mellettem. A férjem sokat dolgozik és nem akarom még jobban lefárasztani, így is hálás vagyok neki, hogy "eltart" minket.
Anyukám az a típusú nagymama, aki akkor segít, ha kérem. Nagyon sok hasznos és értékes tanáccsal lát el, de természetesen azt is elfogadja, ha én másképpen látom, vagy máshogy szeretném.
Anyósom már más helyzet. A világ összes kincséért sem élnék vele egy házba. Szerencsére ők nem jönnek hozzánk (egyik gyerekükhöz se, pedig vannak 6-an), hanem mi járunk. Így valamilyen szinten tudom szabályozni a dolgot.
Persze, hogy ő is megpróbált (egyenesen vagy kertelve) beleszólni a nevelésbe. Olyankor egyetértően szoktam bólogatni, de meg szoktam neki mondani, ha én máshogy látom. Ő mindig azon lovagol, hogy felnevelt 6 gyereket (Na persze....). A párom sok olyan dolgot mesélt, ami miatt nekem ezt nem tudja megmagyarázni. Nálunk bevált az, hogy meghallgatom amit mond, aztán ugyis úgy csinálom, ahogy én akarom.
Számotokra mindenképpen az jelentené a megoldást, ha elköltöznétek. Persze nagyon nehéz a mai világban lakáshoz jutni, de átmenetileg egy albérlet is jobb lenne mint a jelenlegi helyzet. Nem szabad hagynod, hogy kikészítsen, Az se neked (főleg a tejednek) se a manónak nem tesz jót. Ha érzi rajtad az állandó feszültséget, akkor egy ideges és kiegyensúlyozatlan felnőtt lesz belőle.
Volt egy válaszoló, aki az önkormányzati lakást javasolta, szerintem egy próbát megér, vagy kérni lakástámogatást illetve rezsitámogatást az albérletre (azt hiszem ilyet is lehet).
Mindenképpen le kell ülnötök a pároddal és találni valami megoldást, mert most ezen nagyon sok múlik.
Én drukkolok nektek, hogy mielőbb megoldódjon a helyzet és élvezhesd az anyaság minden örömét :)))
2 hónapos manó BOLDOG anyukája
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!