Mit tegyek, hogy anyós hagyja békén a kisbabámat?

megszokod vagy megszöksz.

az anyós háza, anyós életébe ti beköltöztetek, gyereket vállatatok, és most azt akarod hogy ö maradjon ki az életedböl. hát költözz el.

nem hinném hogy te örülnél ha lenne egy lakásod és anyósod oda költözne az egyik szobába, és mikor te odamennél hozzá elküldene. biztos kikérnéd magadnak hogy az a te lakásod és akkor mész be hozzá mikor akarsz. szóval ha nem tetszik költözz el. ha nem tudsz hova, költözz anyaotthonba, és a férjed szedjen össze annyi pénzt hogy egy albérletre legyen pénzed. vagy maradj és türj. nem hinném hogy anyós baja hogy nektek nincs hol lakni.

Szia! Nehéz helyzetben vagy, de mivel nincs más választásotok, Nektek kell alkalmazkodni, hiszen Ti vagytok rájuk szorulva! Teljesen egyetértek veled, kell a magánélet, és ezt szerintem le lehet tisztázni. Már jó előre szögezz le bizonyos dolgokat, pl. majd ha nagyobb lesz a baba, hogy ezt és ezt akarod enni adni neki, vagy ekkor és ekkor altatod stb... Kérd meg őket, hogy ha lehet kopogjanak, vagy óvatosan közelítsék meg a szobát, mert nyugalomban szeretnél szoptatni. Beiktathatnátok napi egy nagymamis órát, amikor a nagymamáé a főszerep, hátha így lenyugszanak a kedélyek.

A legjobb lenne persze, ha találnátok valamiféle megoldást, hogy különköltözhessetek, mert ebből még számtalan konfliktus lesz! De addig szerintem nagyobbrészt sajnos Nektek kell alkalmazkodni!

Kitartást, jó babázást!

Ez egy ritka rossz helyzet!Mi külön lakunk anyóséktól,de köztem és párom között is napi téma hogy a mama minek csinál ezt meg azt!pl.:én azt utálom hogy jön mint egy tank akár alszik a lány akár nem,felvisítozza!Persze a lány is utálja,megállás nélkül bömböl a kezében!Mondjuk nem csodálom hisz űvöltözik!Aztán odaadja hogy nyugtassam meg!Szegényem nagynehezen megnyukszik aztán anyós kezdi előröl!Arró nem is beszélve hogy se kézmosás semmi(dohányzik) fogdozza a lányt meg nyalogaja!Mindezt napi rendszerességgel!Ja,és még:ezt mér úgy csinálod,-mert én adtam nekik teát amikor ekkorák voltak!stb.stb.

Úgyhogy én teljesen megértem a kérdezőt!De sajnos tenni ellene nem sokmindent lehet!Mi hiába szólunk neki(persze finoman)Rá se..

Bocs hogy regényt irtam,de ez most így kitőrt!

2hós kislány anyukája!

Nálunk is ugyanez a helyzet, és már azt mondtam bejelentkezek valami jó kis elmegyógyóba.

Na végül is én leállítottam, mert nálunk is kezdtek elfajulni a dolgok, és elég durván megmagyaráztam neki, hogy amit én a gyerek körül ahogy, amikor, amiért teszek, azt szentírás, és ha neki nem tettszik, ne merjen a gyerek közelébe jönni. Na ebből értett, és tudod mit? Ő kerüli a gyereket, minthogy elfogadja azt amit én mondok, hogy mit tehet a gyerekkel és mit nem. Na szerinted ez nagymama? Úgy utálom már, hogy legszívesebben... na mindegy. Az ő házában vagyunk, de nem érdekel, jobban fél ő hogy elmegyünk, mert akkor éhen halnak, és megeszi őket a kosz. Ja és az ajtót se nyitná rá egyik gyereke sem. Úgyhogy csúnya módon én ezzel élek vissza, hogy tudja, a fia bármikor minket választ. Ne hagyd magad, attól hogy az ő házában vagytok, nem jelenti azt, hogy rátok kell telepedni. A fejedre fog nőni, és észre sem veszed, hogy már ő neveli a gyerekedet!

Kitartás! Csak bátran!