Anyós-Após probléma! Megőrülök!?
Hogyan értessem meg velük, hogy NEM NEKIK SZÜLTEM A GYEREKET?
Első unokájuk, míg az én családomban (szüleim) már a második, bár néha ők se piskóták ...
Lényeg annyi, hogy anyós-após egyszerűen hihetetlen.
Többször szólok nekik szépen, hogy ne csinálják, hagyják békén, mégis ... bafke csak azért is szitu merül fel.
Múltkor letettem aludni a 3 hetes kislányunkat erre odaálltak az ágya fölé és egy órán keresztül nézték és beszéltek. Többször szóltam, hogy gyertek ki, mert nem fog aludni, stb.., de nem tették, majd erősebben szoltam rájuk és végül kijöttek. A gyerek persze nyűgös lett, mert túlfáradt.
Ezután ami eléggé kicsapta nálam a biztosítékot, az volt, hogy elhozták a párom nagymamaáját babanézőbe.
Beszélgettünk, mire apósom beszólt egy ilyet, hogy "Szemük fénye. Azaz a mi szemünk fénye!"
Nagy türtőztetés kellett ahhoz, hogy ne mondjak valami bántót.
Tegnapi húzása anyósomnak pedig az volt, hogy a babánk felébredt, de csöndben volt és nézegette a kezeit. Ismerkedett magával :)))
Erre anyósom közölte, hogy felébredt a gyerek. Párommal mondtuk neki, hogy rendben. Majd szól, ha valamit szeretne.
Erre anyósom bement a szobájába és elkezdte piszkálni. Párom megkérte, hogy jöjjön ki, de nem tette meg és felvette a kezébe a kislányunkat. Abban a pillanatban elindult a sírás és megállíthatatlan volt :(
Ez mind 3/4 8-kor történt este és fél 9kor fürdetünk és utána van az evés is.
Addig próbáltuk nyugtatni a babánkat. 10-15 percre sikerült is, de nem bírta sokáig.
Párom is ugyan így reagál a dolgokra, ahogy én. Totál nem érti, hogy miért 'őrültek' meg ennyire..
Nem értem, hogy miért kell azt csinálni, amit mi 'tiltunk'?! Miért kell úgy viselkedni, mintha a gyerek értük lenne?
Túl dramatizálom esetleg? Mert, ha igen, akkor valaki adjon tanácsot, hogyan nyeljem le a békát .. mert egyszer kinyílik a bicska, de akkor 'kő kövön nem marad!'
Szerintem nem dramatizálod túl. a te gyereked, a te szabályaid. Ha ezt az én gyerekemmel csinálnák...fufú, kő kövön nem maradna és nem érdekelne a sértődés sem. Én nevelem, nekem fog bőgni ha ők elrontják az alvását, én szívok vele, úgy elküldeném őket a búsba, h csak úgy füstölnének...
Ha nem tartják tiszteletben az akaratodat tiltsd ki őket, amikor alszik a gyerek, csak akkor láthatják, ha ébren van.
Szia!
Mintha csak Én írtam volna ki a kérdést! Annyi a különbség, hogy 2.unoka az Én kicsim. Első baba sokszor velük aludt, velük volt, szinte ők nevelték és gondolom ezért akarják/akarták az enyémmel is ugyanezt csinálni. Mondhatjátok, hogy önző vagyok, de Én is úgy gondolom, hogy azért szültem, mert Apával szerettünk volna KETTEN babát. Persze ők is szeretik, amit meg is értek, de akkor is az Én gyerekem, az Én gondom, az Én feladatom. Anyósék mindentől féltik az első unokát, mindig túlaggódnak mindent, minden percben a gyerek nyomában vannak. Én kevésbé vagyok ilyen, mondhatnám úgy, hogy a korának megfelelően hagyom hagy fedezze fel a környezetét. Hagy használja a kis testrészeit, agyacskáját a dolgok megoldásában. Pl. Hogy kell jól fogni a kanalat, poharat, ceruzát, vagy éppen, hogy lehet tornyot építeni a kockákból. Természetesen figyelem a kis próbálkozásait,hogy ne legyen baja, de ha éppen elesik nem szaladok és kapom fel aztán rohanok vele megmosni a kezét, lábát, mert éppen poros, homokos lett. Én úgy érzem nem szabad túlkényeztetni egy gyerkőcöt, mert szeretném ha felnőtt korában talpraesett, okos, kreatív emberke lenne belőle.
Az idő múlásával egyre keményebb lesz!
"A nagyszülő dolga NEM a nevelés!" neki a kényeztetés a dolga! Tömik majd csokival ha kell ha nem. Ott alszik esetleg a gyerek náluk, éjfélig fent van nem kell fürdeni fogat mosni. Olyan mintha direkt ellenkeznének. Kitartást kívánok!
Ja és mikor visszakapod a gyereket akkor visszabeszél akaratoskodik! Kell vagy 2nap mire "visszaváltozik"
Legegyszerűbb tájékoztatni őket hogy milyen a napirend,alvásidőben nem vagyunk kíváncsiak látogatókra ez a TI szemetek fényének az érdeke! Vagy szereted ha sír? Tessék lehet vígasztalni és otthagyod. Nekünk bevált:) Most már gyümölcsöt hoznak és nem csokit!
Szerintem simán NAGYSZÜLŐK, akik örülnek az első unokájuknak.
Túlreagálod adolgokta egy kicsit.
10hónapja költöztünk el tőlük,éppen ezért.Bár azén lányom már 16 hós volt mikor odaköltöztünk és 22 hós mikor eljöttünk..
Eddig bírtam velük...
Hiába magyaráztam nekik nap mint nap,hogy nincs édesség ebéd,vacsi előtt,akkor is nekiadták..
Hiába pofáztam el 100x,hogy nem ehet tojást/allergiás/ 4 éves koráig,azért ő jól megtömte tojásos nokedlivel...Lefekvés előtt még jól teletete lecsóval...Persze hogy szegényem egész éjjel sírt meg nyűglődött tőle...
Egyszóval borzasztóak!!!!!
Csak azt tudom javasolni,hogy kitartás..főleg ha nincs lehetőségetek külön menni tőlük..de hidd el nem fognak megváltozni.
ha megyünk hozzájuk látogatóba,most is ugyanúgy van minden...
100félévl tömi egy nap,én meg szenvedhetek vele mert fáj a hasa....
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!