Hogyan lehet mindig türelmes lenni a gyerekeddel?

hát ,sztem ez a gyerektől is függ.akinek egy temperamentumos, mozgékyon, rosszcsont gyereke van, aki nagyobb odafigyelést igényel, annál nehezebb türelmesnek maraadni. akinek meg észre se lehet venni, hogy gyerek van a háztartásban, az úgy gondolja, hogy ő milyen türelmes, és nem lehet olyan helyzet, hogy rákiabáljon. nos, van olyna, hogy az embernek minden összejön, fáradt, már hónapok óta nem alszik rendesen, semmi nem úgy alakul ahogy szeretné, esetleg még a férjével is összezördül, a gyerek meg épp a huszadik stiklijét követi el aznap...na ne mondja nekem senki, hogy nem kiabál ilyenkor. igenis, elszakad a cérna, ha sokat feszítik. a lényeg azon van, hogy a cérna a lehető legkevesebbszer szakadjon el. és ez a nehéz. megtaláni a mértéket. én nem vagyok egy türelmes valaki, elég lobbanékony a természetem, a kislányom meg egy örökmozgó, aki állandó figyelmet követel, nem konkrtan a rosszalkodás miatt, hanem mindig figyelni kell, mit csinál, bele kell vonódnom akkor is ha épp mosogatok, mert odajön, mutogatja hogy épp mit csinál...sokáig nem jól aludt, szerencsére már átalusza az éjjelt egy ideje, de még nem sikerült feltötlekeznem alvásalig a pár hónap alatt. ill. most eléggé benne járunk a dackorszakban...szóval nem egyszerű, de nem sokat kiabálok vele, mondjuk 1 háéten max 1x, akkor sem üvöltöm le a parókáját. persze ilyenkor lelkifurdalása van az embernek. én olyankor gyoran lehiggadok mindig, és elmondom a kislányomnak, hogy ne aharagdujon hogy kiabáltam vele, de annyira felbossszantott ezzel meg ezzel. ezt ne csinálja többé mert anya ilyenkor nagyon de nagyon mérges. de attól még szeretem. és el van intézve. :)

2 éves kislány édesanyja