Máris csődöt mondtam édesanyaként?!

Az egyik fő ok valoban az hogy egésznap téged lát, a másik pedig az hogy te csupa "rossz" nemszeretem dolgot teszel vele.Gondolok itt a tisztába tevés, fültisztitás, orrszívás stb.Apa , mama és az idegenek ilyeneket nem csinálnak és az ilyen picikben még ez az érzés van tudat alatt hogy mindenki csak jót tesz anya viszont a sok jó mellet "bánt".

Ne aggodj ezen a legtöbb babánál sajnos ez így van, ezt túl kell élni.Az én fiam is ilyen volt, bennem is megvolt ez az érzés, aztán rájöttem hogy ez van, fölösleges rajta aggódni mert nem tudok mit csinálni.Most 2 éves a fiam és egy amugy 5perces mosogatás fél óra mert folyton rajtam csüng.

Szóval fel a fejjel, meg fog ez változni, addig meg sajnos elkell fogadni a száraz tényt hogy anya azért van hogy gondoskodjon.

Minden esetre próbáld meg a nem szeretem dolgokat élvezhetővé tenni, és az kicsit javít a helyzeten.

Szia! Én is pontosan így voltam, így éreztem, ahogy Te.

Próbálj megnyugodni, mert a lelkiállapotodat nagyon pontosan érzi a Csöppséged. Kapcsolódj ki, még, ha csak a Tescoba mész el egyedül körbenézni 1-2 órára is. Kell Neked is a feltöltődés.

Én is egyébként tejcsarnoknak éreztem csak magam és házvezetőnőnek (hogy a másik oldalt is említsem).

Biztos vagyok benne, hogy pár hónap múlva meg majd nem bírod levakarni a nadrágodról, mert jön a szeparációs szorongás.

Nagyon jó anya vagy, ne aggódj!!!

Az előzőekkel egyet értek.

Én is így éreztem, de mára már elmúlt.

Valamelyik este bújócskáztunk, és nem talált meg. Kétségbeesett, de nem sírt, majd feladtam magam, úgy ugrott a nyakamba, mintha napok teltek volna el. És csak ölelt, ölelt, bújt szorosan. :)

És csak 20 hónapos.

Szóval kitartás. Tök jó Anya vagy :)

Az előzőeket kiegészítném! Ne ess te is abba a hibába,mint sok anyuka,hogy a picinek állandóan CSAK az anyukájára van szüksége.

Két szopi között hagyd egyedül a kiságyában,legyen vele a kendőcskéje,csörgője,macija,amivel szeret játszani. A babák szeretnek új dolgokat felfedezni. Ez lehet,hogy csak a tapéta mintája,vagy valami más dolog. Ha állandóan csak téged lát,akkor ez unalmas neki.Úgy fejlődik a kis esze jobban,ha egyedül fedezheti fel a körülötte levő világot! Nyugodtan hagyd az apukára,vagy valaki másra. Nem lesz semmi baja,még akkor sem,ha közben sír egy keveset. Lassan megkezdheted a hozzátáplálást,akkor több időd lesz magadra is. Menj el sétálni,fodrászhoz,vagy csak olvass stb. Fontos,hogy kikapcsolódj egy keveset.

Ha nagyon aggódsz,akkor gondolj arra,hogy nagyanyáink hogyan neveltek testileg-lelkileg egészséges babákat! Éjjel nem etették őket,mert másnap nem tudtak volna dolgozni a munkahelyükön. Otthon pedig a házimunka sokkal neccesebb volt. Amikor berakod a gépbe a pelenkákat,gondolj arra,hogy nagyanyádnak erre nem volt módja. Neki még forralni kellett a vizet,és kézzel mosni.

Vagy amikor előveszed a turmixgépet,jusson eszedbe,hogy nagyanyáink a megfőtt répát villával összetörték,szitán átpaszírozták (ami nem kevés idő),és így adták a babáknak. Vagy nem volt proszívójuk,a szőnyeget az udvaron verték ki a prakkerral.

Mégis jutott mindenre idejük,nem volt a lakás koszos,volt tiszta ruha stb.

Még az sem ártott meg a babáknak,hogy már 3-4 hónaposan keltették hajnalban,és vitték őket a bölcsibe.(Ez azért nem volt olyan ideális) Pedig ők is szerették a babáikat,aggódtak értük és jó anyák voltak.

Nézd pozitívan a dolgokat. Neked sokkal könnyebb dolgod van,mindkettőtöknek jobb,hogy otthon lehetsz vele. Nem kell feleslegesen aggódni,hogy valami baja lesz,ha nem vagy mellette. Ha majd a kicsid kúszik-mászik,elindul,akkor is történnek vele balesetek,ha ott vagy mellette. Enélkül egy gyerek sem nevelődik fel.