Mennyit piszkáljátok a babátokat "csak úgy"?

4 hetes a babánk, nekem kicsit még mindig felfoghatatlan, hogy ő a miénk, tényleg itt van. Biztos a hormonok is közrejátszanak, de nagyon rózsaszínnek élem meg ezt az egész anyaság dolgot.

Heti pár órát leszámítva mindig vele, mellette vagyok. Anyukám állandóan rám szól, hogy ne piszkáljam már azt a gyereket, hagyjam már békén, nem látom, hogy alszik?! Délelőtt számoltam, fél óra alatt 12-szer szólt, hogy hagyjam már, minek piszkálom, nyúzom állandóan. Ezek a piszkálások olyanok, hogy pl. alszik, megsimogatom, megpuszilom az arcát. Vagy ahogy felébred, veszem a kezembe, ölembe, ölelgetem, puszilgatom és nem várom, hogy elkezdjem jelezni, nyöszörögni, hogy ébren van.

De a férjemmel is csinálunk olyat, hogy elkezdjük együtt puszilgatni két oldalról.

Vagy tegnap még este itt voltak anyukámék, én már vetkőztettem a fürdetéshez a picit, csak body volt rajta. Elkezdtem puszilgatni a tappancsait, anya erre rám szól, hogy hagyjam már békén azt a szegény gyereket, rossz nézni ezt. Vagy van, hogy rajtam alszik el a pici, olyankor nem mindig teszem át a kiságyba, hanem én olvasok, vásárolgatok, amíg alszik rajtam. Múltkor szóltam anyukámnak, hogy jöjjön be kulccsal, ne csengessen, mert nem tudom beengedni. Utána hallgattam, hogy ez így veszélyes, nem véletlenül lett megvéve a légzésfigyelő, nem tesz jót neki, hogy mindig máshol altatjuk, nincs egy fix helye.

Kicsit úgy érzem, hogy szerinte az lenne a normális, ha ellátnám, etetném, altatnám, a köztes időben meg maximum ránéznék, hogy életben van-e.