Végső elkeseredésemben írok. Borzasztó napjaim vannak már. Egyszerűen úgy érzem világgá mennék, sikítanék, sírnék, de nem tehetem meg mert itt van a kisbabám, akit imádok, de furcsán viselkedik. Rettegek. Normális amiket csinál?
Azt kellene anyukaként megértened, hogy mindentől nem védhetjük meg őket, lesznek betegek és van, amelyik gyerek sajnos rendellenességgel születik. A gondolkodásodban ott a baj, hogy egyből a lehető legrosszabbra gondolsz.
Mi van akkor ha autista? Az autista nem egyenlő azzal, hogy életképtelen. Az autizmusnak rengeteg szintje van. és ma rengeteg autista van, aki nem is tud róla, hogy az, mert vannak, akik magasabb intelligenciaszinttel rendelkeznek, és alig tér el a viselkedésük. De nyílván vannak azok is, akik segítségre szorulnak. Próbáld meg ebből a rossz gondolkodásból kiszakítani magad, és ne csak az autizmussal magyarázni a viselkedését. a kisgyerekeket nagyon sok inger érni, nő a foga, létezik szeparációs szorongás, és később a dackorszak is el fog érkezni. Meg kellene értened, hogy gyerek, még nem tud beszélni, valahogyan ki kell fejezni azt, hogy mit akar, hangokat ad ki, sír. Hidd el, majd ha ki tudja mondani, hogy nem akkor kimondja és üvölt majd hozzá... Racionálisan kellene gondolkodnod. Egy 9 hónapos, ha valamit akar odamegy, mert kíváncsi, felfedez, ha járni fog ez simán durvulhat. Nem véletlen szokták azt mondani, hogy ebben a korban 2x annyira kell járjuk figyelni majd, mert simán egy lepke miatt is kifut egy kocsi elé, akkor is.
Ha ezek "tünetek", akkor az ilyen korú babák 99%-a beteg, autista, mit tudom én... Kicsit eressz le, megkeseríted a saját életedet!
Perinatális tanácsadóval, védőnővel is érdemes beszélgetned, mert semmi abnormális nincs abban, amit leírtál. Sem a gyerekkel, sem a gondolataiddal. Otthon babázni egy nagyon komoly (és legtöbbeknek teljesen ismeretlen) pszichés terhelés, amiben hidd el kevesebb az az anya, aki úgy érzi, hogy erre termett, mint az, akinek mindenféle hülyébbnél hülyébb gondolatok kavarognak a fejében.
Ha kapcsolódsz kisbabás anyukákkal, beszélgetsz perinatális tanácsadóval, akkor mind-mind visszafogják igazolni, hogy te is csak egy vagy a sok közül. Le kell ülni és átértékelni, illetve szakember segítségét kérni a szorongás és a maximalizmus leküzdésében. Ezekkel hosszútávon nem lehet gyereket nevelni. :)
Nagyon sajnalom hogy eddig jutottal, remelem ralepsz lassan a gyogyulas utjara es jobban leszel!!
A gyereked pontosan ugy viselkedik, ahogy azt kell. Es elarulom neked, hogy irrealis elvarasaid vannak. Szerinted mindig minden korulmenyek kozott hallgatni fog rad? Hat, erre aztan varhatsz, mert 3-5-15 eves korban is ezerszer lesz olyan, hogy te valamire nemet mondasz, a gyerek meg pont szarik bele :DD
Ezzel baratkozz meg, haha.
Jaj a rángás. Az úgy néz ki, hogy egy pár pillanatra úgy néz ki mintha kirázná a hideg? :D mert azon én is rengeteget aggódtam, míg utána nem néztem. Elvileg akkor csinálják, amikor pisilnek. Pee shiver-nek is nevezik. Megnéztem egyszer, pisis volt a pelus utána, úgyhogy azért csinálta.
A többi amit leírtál teljesen természetes. A szemkontaktus egyedül, ami érdekes lehet. De volt nekünk is egy időszak amikor pusztán nem akart rám figyelni. Ha ennyire aggódsz vedd ezeket fel videóra és küld el a neurológiára. Van email címük ahol megnézik ezeket és visszaírnak. Amúgy meg a kinézeted elhanyagolására annyit írnék, hogy mindenki átesik ezen. Ha változtatni akarsz akkor kis lépésekben tedd és napi rutin szerűen építsd be.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!