Aki egy gyereket vállal, mi az oka, hogy nem lesz testvére? Mindig is egyre vágytál vagy megváltozott a véleményed?

Nagy családot akartam, 4-5 gyereket is akár (nem, nem vagyok higany:D).

Anyagi fedezet is lett volna rájuk, így is terveztük az otthonunkat.

Alig vártam, hogy sokan legyünk, áthívják mindig a barátaikat, barátnőiket, hogy a mi házunk legyen az a hely, ahová mindenki szívesen jön. Kertben medence, játszótér, lombház, bent moziszoba, játékszoba a gyerekeknek, hatalmas étkező, ahol mindenki elfér.

Aztán megszületett a lányunk... :D

3 éves, egy kis minitornádó, 0 nyugodt percünk van mellette.

A babakora tankönyvi volt, evett-aludt az első 6-8 hétben kb. Este 8-kor letettük, reggel 9-ig hangja sem volt.

Aztán az első születésnapján elindult, azóta nincs megállás.

Az a fajta gyerek, hogy ha épp nincs út valahová, ő csinál.

Beszélgetni is imád, barátkozik mindenhol, akár külföldiekkel is (nem, nem beszél a magyaron kívül más nyelven, úgyhogy öröm nézni). Ha épp nem tud miről beszélni, énekel, mondókákat és verseket mond. Imádjuk, a világunk közepe, de őszintén, kiugranék az ablakon, ha lenne belőle még 2-3 itthon.

Mindig is egyet akartam, én is egyke vagyok. Nagyon szeretem a lányomat, de engem a csecsemő korszak kikészített főleg a kevés alvás miatt. Most 1,5 éves, és ha egy kicsit is visszalépünk alvásban, már kivagyok. Most pl volt egy pár hét, hogy megint rosszul aludt, megint csak ringatva szinte, hát nagyon bosszús voltam, mert úgy örültem hogy végre túl vagyunk az egész estés ringatásokon. Egyetlen porcikám sem akarja elölről kezdeni ezt az egészet.

A másik része, meg hogy a lányommal mindent megkaptam amit akartam. Mindig is egy kedves, okos, szép kislányra vágytam, és itt van. Szoktam mondani ha valaki kérdezi hogy szeretnék-e másodikat, hogy minek, mikor vele már elértük a tökéltességet.

A férjem amúgy nagy családban nőtt fel, azt hitte hogy ő több gyereket szeretne. De az elejétől kezdve belátja ő is, hogy mi nem igazán vagyunk idegileg alkalmasak többre. Oké, főleg én nem. De ő is nagyon várja már azért, hogy kicsit kapjuk vissza az önállóságunkat, lehessünk a gyerek nélkül is néha.

Azért nem lesz testvére, mert úgy néz ki, hogy nem lehet. Nem azért, mert nem szeretnénk.

Az elsőre is nagyon sokat kellett várni, 4 évet. Nem volt vele könnyű az első 2-2,5 év, úgyhogy semmiképpen nem szerettem volna kis korkülönbséget. Pedig akkor még talán lett volna esély másodikra. Sok párnál amikor az első sokára jön össze, 1 éven belül sikerül a következő. Hát úgy tűnik, mi túl sokat vártunk, és a második sem akar jönni. Mostmár benne vagyunk a korban is. Idén töltöm a 38-at, 40 felett már nem szeretnék próbálkozni.