Miért érzem ezt? Belefáradtam.

Én egy dolgot tanultam meg gyerek mellett. Minidg változás van és ha két három hétig vagy hónapig valami ugyanolyan tuti változás lesz.

Nyugodj meg jobn lesz majd, aztán rosszabb vagy jobb vagy még roszabb vagy nagyon jó és így tovább.

A fiam minden növekedési ugrást, alvási regressziót megérzett. Gondolhatod hogy vártam a fogzást, mert azt hittem az is katasztrófa lesz. Ehhez képest már a harmadik foga jön és baromi jól viselte. A nappali alvása egy katasztrófa az korábban jó volt. Látod változás. Nem minden megy ugyanúgy mindig változik valami jön valami új.

Próbálj kizökkenni a monotonitásból, és hidd el jobb lesz. Adj magadnak időt nem mindig megy könnyen egy új helyzet főleg egy babával.

Hát nyilván nem bírja a gyereknevelést az, aki kb. 1,5 hónap után (mert az írtad, előtte angyal volt) már bele van fáradva az egészbe. Akinek ennyire nem meg, annak nem, nem való a gyerek, ez az igazság, pláne mert ez még csak keményebb lesz ennél.

Egy dolog néha kimerültnek, tehetetlennek lenni meg más annyira belefáradni pár hét alatt, hogy úristen, jaj, inksbb nem is kell második, annyira sz*rnak érzed az egészet.

Én átlagosan 8-10 órákat aludtam gyerek előtt, majd lett egy fiam, aki kb másfél éves koráig 1 óránként ébredt, néha sűrűbben, minden áldott nap. De amúgy is 7-8 órát aludt max egy teljes 24 órás intervallumban.

Ha engem kérdezel, minden hatalmas nagy elv és elvárás csak addig létezik, amíg a gyerek úgy nem dönt, hogy nem alszik senki. 😂 Utána nettó túlélés megy csak.

Ja és azóta már megszületett a második, tervezetten. Az elején én is gyűlöltem az egészet, de engem a fiam szerintem elég hatékonyan átbillentett azon a "gyászfolyamaton", ahol el kellett temetni a régi életemet, és alkalmazkodni az újhoz. Ezen szerintem minden anyuka átesik idővel, csak a relatív jól alvó babák szülei inkább a dackorszak felé kapják az első istenesebb pofonokat, a nem alvós gyerekek szülei meg már nulladik perctől. Nekem ez a megfigyelésem. De idővel mindenki felfogja úgy mélyen belül, hogy ez már sosem lesz olyan, mint gyerek előtt.

Pedig kérdező, minden rosszindulat nélkül írom úgy, hogy amúgy megértem mindenkinek más a tűrés határa, de.. ezek még mindig lepkefing kategóriák.

Nincs állandó és nincs mindenkinek egyetemes bevált trükkje.

Viszont ne félj és ne szégyelj segítséget kérni