Kezdek belefáradni ebbe az egészbe ráadásul egy rakás szerencsétlenségnek érzem magam. Mit tudnék ezzel csinálni?
Kezdek mindenbe belefásulni. Egyszerűen elegem van mindenből. Egyáltalán nem látok semmilyen jövőképet magam előtt. Sőt, egyenesen szorongok, ha a jövőmre gondolok. Idén érettségizek, de már most érzem, hogy el fogom rontani. És ezzel együtt az egész életemet is. Sehova nem fognak felvenni. Ha meg mégis, majd jól ki fogok bukni. Egyébként is van egy csomó ember, akik okosabbak nálam.
Meg most itt ez a vírus is. Elvett tőlem egy rakás lehetőséget, elvette a szalagtűzőt, el fogja venni a ballagást is. Meg még ki tudja mit. És itt marad már örökké. A kormány persze ígérget, de minek? Nem lesz ez már jobb. Ha mégis javulna a helyzet, akkor pedig jönni fog a zimbabwei meg a zöld foki szigeteki mutáns, aztán kezdődik minden elölről. A régi életemet már soha nem kapom vissza.
Szociális életem alig van. Az elmúlt egy hónapban konkrétan senkivel nem találkoztam a családtagokon, illetve a családtagok barátain kívül. Se barátokkal se osztálytársakkal. Most itt a szünet. Éljen! Tuti az egészet a szobámban fogom tölteni kockulással és zabálással, mint kb. minden napomat november óta. Ismerkedni is lehetetlen, de mindegy is már. Az eddig se nagyon ment. Na, most majd még annyira sem fog. Párkapcsolatról már csak álmodni merek. Eddig bárkinél próbálkoztam az visszautasított. Sebaj, biztos találtak maguk mellé valakit, aki jobb nálam. Még csak nem is kell sokáig keresniük. Az emberek olyan 80-90%-a tuti jobb nálam, elég csak körülnéznem.
Nálam nem nehéz jobbnak lenni. Nem csinálok semmi hasznosat, viszont a szüleim költik rám a pénzüket. Ami sokkal jobb helyekre is mehetne. Mondjuk ki, egy parazita vagyok. Úgy érzem valami jó kis büntetést érdemelnék.
Nem hinném, hogy bárkinek lenne jogom ezekről beszélni. Így is tesz értem a környezeted épp eleget és nekik is megvannak a maguk problémái, amik lehet komolyabbak is, mint az enyéim. Meg sajnáltatni sem akarom magam. Nem, ezt egyedül kell lerendeznem, magammal. Csak azt nem tudom, hogy hogyan. Hogy lehetne ezeket a dolgokat megoldani? Vagy érdemes velük foglalkozni egyáltalán? Ti mit javasoltok?
Azt hogy fejezd be a nyavalygást, és tegyél valamit magadért.
Tudom ez így önmagában semmit nem ért, nekem sem ért volna évekig, míg nem valahogy magamtól jött a felismerés hogy hogy változtassak az életemen.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!