Bevállalnád e 1 évessel az utat?

Hát ha tudod, hogy a 3.5 órás útból 3óra ordítás lenne, akkor mi a kérdés?!

Én bevállalnám, a saját gyerekemmel, mert ő elvan útközben.

Viszont egy olyan utat nem vállalnék be, ahol tudom 3óra kínzás lesz a gyerekemnek.

Ha egy 40 perces út is kihívás, akkor szerinted a 3,5 órásat bírni fogja? Szenvedni fog a gyerek, szenvedni fog az autó sofőrje és vélhetően te is, ahogy próbálod majd megnyugtatni a gyereket. Ha egy kis szerencséd van, akkor elfárad a gyerek a vergődésben és elalszik, de erre nem sok esélyt látok. És hazafelé ugyanez, még egyszer...

Nem vállalnám, ha ilyen habitusú a kisgyerek.

Én a saját fiammal kereken egy évesen kb. 3 órát repültünk, egy mukkja nem volt, vele nyilván mindent bevállaltam volna. (Igaz, a repülőn nem is kellett egy helyben ülnie végig...)

Ha tudom, hogy nem bírja, akkor nem hiszem, hogy próbálkoznék, ha nem muszáj, bár történhetnek csodás, de nagyobb eséllyel lesz egy pokol így az út

Az nem opció, hogy esetleg alvásidőben mentek, és átalussza az utat, vagy legalább egy részét? Vagy ha többször megszakítjátok az utat, megálltok, kiszálltok, sétál stb.?

Nem is értem, ha 40 perc kihívás, akkor miért vállalnád be a több órás utat? Kisfiam is ilyen volt babaként. Akkor még pont 3.5 fél órányira laktunk a szüleimtől, és a kisfiam képes volt végigüvölteni az egész utat. Nem is sokat mentünk haza. Olyan 2 éves korától van el az autóban.

Biztos lesz közelebbi program is, én oda mennék, aztán majd mentek távolabbra, ha idősebb lesz és jobban bírja.