Jogosan akadok ki?

Egyrészről ha lelkipásztor, akkor elég alap, hogy a hétvégéi "foglaltak".

Másrészről nem tudom, akár ő hogy képzelte, hogy csak fényképen nézegeti majd a gyerekét, és soha nem tölt időt vele???

HA a lelkipásztori hivatás elég fontos neki (és elhiszem, hogy az), akkor a főállásából kellene részmunkaidőt csinálni (de feltételezem, akkor nem jönnétek ki anyagilag) Szóval azon az segítene, ha te is visszamennél dolgozni.

Többször elolvastam, de itt nem látok lelkipásztor részt.

Most már nem segít de mégegyszer úgy vállalj valakivel gyereket hogy olyan a munkahelyetek és az életviteletek.

Jól értem hogy a munka miatt nincs otthon hétvégén és hétköznap vagy a kikapcsolódás miatt nincs otthon? Nem mindegy. Ha a munka miatt akkor váltson. Ha a második akkor változtasson.

Neked kene a legjobban tudni szerintem, hogy ez egy eletforma, tobb, mint hivatas. Gondolom en, nagy tapasztalatom nincs, de en igy latom. Mondjuk valami kompromisszumot lehetne kotni, hogy picit kevesebbet vallaljon, bar en nem tudom hogy mukodik ez pontosan.

Ha azt mondod, hogy jarja az orszagot, esetleg menjetek ti is vele akkor. Kimozdultok legalabb.

Egyik barátom lelkipásztor és nagyon fontos számára, de mikor gyereke lett mondhatni félretette, hogy a családja az első. Megbeszélték a párjával, hogy havi 3-4 alkalmat vállal pl esküvő. És amikor visszamegy dolgozni akkor újtatárgyalják.

Szép, hogy fontos neki a segítség, de családja van. Kompromisszum. Már bocsánat a kifejezésért, de a se**t kitörölheti azzal, hogy ő mennyi emebrnek segít, ha a feleségét és a gyermekét meg elhanyagolja.

6# Akkor fuss neki újra.

8#-al egyetértek. Azért valami kompromisszum kéne. Ti legyetek az elsők,ne más emberek.