Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Babák » Tudom, hogy rossz anya vagyok....

Tudom, hogy rossz anya vagyok. De elegem van olykor az egészből?

Figyelt kérdés

Lassan két hónapos a lombik babám és egyszerűen utálom az anyasàgot . Illetve ez így nem pontos. Utálom azokat a napokat, mikor nem alszik, mikor front van és egész nap nyűgös, bolondul mindenen, bármit csinálok, bármivel nyugtatom csak még jobban belelovalja magát. Nem tudunk vele kimozdulni, max az utcán sétálunk vele, pedig annyi szép hely van a környéken, ahová kocsival, babakocsival el lehetne menni. De a hálószobán kívül nem marad meg sehol. Arról már nem is álmodok, hogy a szüleimhez ellátogassunk, vagy idővel hosszabb kirándulásra menjünk. Nem tudom fog-e ez változni,mert jobb napjain egy édes, gyönyörű kislány, de néha maga a sátán, ha jön pl egy front.

És utálom ezeket a napokat mert pihenni sem lehet tőle éjjel.

Én várok el túl sokat a gyerektől, vagy én vagyok túl türelmetlen és lesz ez jobb is, vagy ez már így marad? Be vagyok "zárva" vele a szobába és semmit nem tudok tőle csinálni. Nem így képzeltem el az anyaságot bevallom.


márc. 9. 18:46
1 2 3 4 5 6 7
 41/65 anonim ***** válasza:
57%
A gyerek kétéves koráig hormonalisan iranyított az anyai ösztön. Dehogy ürültek. Főleg ha szoptatsz.
márc. 10. 09:47
Hasznos számodra ez a válasz?
 42/65 A kérdező kommentje:
Nem szoptatok.
márc. 10. 10:53
 43/65 anonim ***** válasza:
20%
Az a baj,hogy te is csak a vatta cukrot vetted észre eddig a babázásból magad körül.Lehet,hogy van egy kis baby blues is.Nyugi.Teljesen normális a gyereked,és igen,lesz ettől rosszabb is.Vahy ha úgy tetszik máshogy rossz is.De lesz sokkal jobb is.Az első időszakban baromi nehéz,mert bele kell szokni mindenbe.A babádnak is.Utána jön a fogzós időszak,meg a mozgásfejlődés miatti nem alvás.Aztán meg egyfolytában figyelni kell rá,mert folyton veszélybe sodorja magát.De mellette rengeteg szép percetel is lesz,egyre jobban fogtok kötődni is,később már ki tudja mutatni neked ,hogy szeret.Ki kell tartani.És ha tudsz, segítséget kell kérni.Barátnő,anyuka ,apuka,férjed nyugodtan átvallalhatja 1-2 órára,és elmehetsz kicsit pihenni,vagy sétálni.
márc. 10. 11:10
Hasznos számodra ez a válasz?
 44/65 anonim ***** válasza:
30%

Mi lenne, ha lenne másik, akit te hordanál suliba?

Hát, ha a nagy már sulis lenne, menne egyedül. Persze, ha gyalog megközelíthető. De akkor a közeli suliba íratnám. Mi is egyedül jártunk, kibírtuk. Vagy akkor bevonnám apukát, neki is a gyereke, nem csak az enyém.

Amúgy nekem 1,5 év van a két gyerek között, és igen, a nagyot hordtam oviba, gyalog. Amíg a kicsi babakocsiban volt.

Milyen volt? Rémálom.

Azt mondják, anyuka alakítja a gyerek napirendjét, hát a nagy szart.

Én nem tudtam eldönteni, hogy a gyerek mikor legyen álmos. És természetesen pont akkor aludt, amikor mennem kellett volna a nagyért. Az oviban be is próbálkoztak, hogy hát otthon vagyok a kicsivel, menjek érte ebéd után. Nem megyek, bocsánat. Nagyon nehéz természetű volt mindkettő, nem akartam a kicsi napirendjébe belerondítani azzal, hogy ebéd után megyünk a lányért, még az hiányzott volna, hogy oda-vissza ordítson az úton, mert olyan álmos. Így maradt az, hogy 4 után mentem az oviba, utáltak is érte, de nem érdekelt.

márc. 10. 12:59
Hasznos számodra ez a válasz?
 45/65 anonim ***** válasza:
Ne aggódj, változni fog, de nem egyik napról a másikra és lutri, hogy nálatok mikor. Nem megijeszteni akarlak, de az én kislányom 10 hónaposan kezdett el megmaradni a sportbabakocsiban ordítás nélkül és majdnem egy éves lett, amikor rájött, hogy az autózás sem ördögtől való. A mi életünk előtte arról szólt, hogy sosem voltunk itthon, állandóan mentünk, pörögtünk, kirándultunk. Nem fogok hazudni, volt három komolyabb megborulásom is. Az elején 3 hónapnyi kb., a másik kettő már csak 1-2 hetes volt. Akkor bennem miiiinnnndennn összegyűlt. Próbáltuk minden úton integrálni az életünkbe, de nem akarta elfogadni, én pedig feladtam. Elkezdtünk csak oda járni, ahova muszáj, bezárkóztam, befordultam, sokszor már azt sem tudtam hogy kell értelmesen beszélgetni. Lassan már 2 éves. Mostmár egy érdeklődő, nyitott kis emberke és így utólag durva belegondolni mennyire gyorsan elment az idő. Megszépültek az emlékek. :D
márc. 10. 13:47
Hasznos számodra ez a válasz?
 46/65 A kérdező kommentje:
Köszönöm minden kedves válaszolónak tényleg szívből!!
márc. 10. 14:35
 47/65 anonim ***** válasza:
68%
44es, szegény lányod...
márc. 10. 14:57
Hasznos számodra ez a válasz?
 48/65 A kérdező kommentje:
47. Mert miért? Jó ez így nekik.
márc. 10. 15:24
 49/65 anonim ***** válasza:
60%
48as, a válaszolónak meg a kisebb gyereknek igen..a nagyobb lánynak el tudom képzelni milyen jó lehetett 4 utánig óvodában aszalódni mikor az anyjával is lehetett volna, de az nem tartott rá igényt mert a kicsi fontosabb volt.
márc. 10. 15:33
Hasznos számodra ez a válasz?
 50/65 anonim ***** válasza:
Kedves kérdező! Nekem ugyanígy lombik babám van. Ami nekem sokat segít most átlendülni a mélypontokon, hogy visszagondolok arra mikor éjszakákat sírtam át amiatt, hogy talán sosem lehet gyerekem. Annyira padlón vtam lelkileg h legszívesebben meghaltam vna. Aki átélte ezt, csak az tudja milyen pokoli nehéz. Nem tudom neked mennyi időbe telt, én 5 évet vártam rá h végre teherbe essek. Igen, sokszor nehéz a babával, az én kisfiam most lesz 5 hónapos. De ezerszer inkább ezek a nehézségek mint az h egyáltalán ne legyen :)) Örülj neki te is h megadatott ez a csoda 🥰 és gondolj arra h minden kezdet nehéz de nem lesz ez mindig így:))) lesz majd könnyebb is:))
márc. 10. 16:20
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3 4 5 6 7

További kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!