Ha elmegy a gyereketek a mamához tartva van a napi rutin?

Csak anyuékra számíthatunk. Ők a napi rutint nagyjából tartják. Lehet egy-egy óra csúszás benne, de emiatt nem haragszom, hiszen ha ott vagyok is látom, hogy pörög a gyerek, zsong az ingerektől, stb. Nem olyan egyszerű követni a megszokott időpontokat. Kajában is össze-vissza etetik, de a főétkezések időpontjait igyekeznek tartani. Van, ami belefér az elveimbe, van ami nem (pl. ebéd előtt egy kis sütike), de ebben is igyekszem lelazulni, 2 hetente találkozik a mamáékkal, ám legyen. Ha gyakrabban találkoznánk, nyilván más lenne a helyzet.

Egyébként itt az egyik hozzászólóra reagálva: Nálunk úgy van napi rutin, hogy a lányom nem volt hajlandó sehol és semmiben elaludni, csak mellettem az ágyban. Ellenben ha nem alszik, akkor délután 2-3-4 körül elszabadul a pokol és egyszercsak kidől. Ha felébresztem, toporzékolás estig, ha hagyom aludni, akkor éjfélkor sem tudom lelőni. 2 éves, mostmár az autóban elalszik legalább. Ha 1+ órás útra megyünk, azt alvásidőre igazítjuk és kész. Rövid útra nem megyek vele alvásidőben, mert bepilled az autóban, majd miután kiveszem és megébred, ordít, megy a hiszti egész délután. Én ezt köszi, de nem... Inkább hozzá igazítunk mindent, amit lehet. Mostmár lazulgatunk, de úgy 1 éves koráig katonás rend volt a nyugalom érdekében. Irigylem azt, aki egy nyugis, bárhol elalvós babát kapott. :)

Nem egészen értem, hogy mit kellett volna csinálnia a nagyinak, ha az új helyen nem aludt el a gyerek.

Egyébként soha senki nem fogja pont azt csinálni a gyerekeddel, mint te. És ez egyáltalán nem baj. Amikor a mama vigyáz rá, akkor a mama vigyáz rá és nem te. Fogadd el, hogy nem pont ugyanúgy fogja csinálni, mint te, hibázni is fog, akárcsak te, ki is kell tapasztalnia dolgokat a gyerekkel kettesben, akár csak neked kell és kellett. Ilyen apróságokon fennakadni ostobaság.

Nincs tartva a rutin, de nálunk nem is volt soha olyan szigorú “rutin“. Inkább csak amolyan “általában így szoktuk“. Szóval engem nem igazán zavart, ha valami miatt felpörgött, és este késôn aludt el. Végülis nem kell neki munkába menni, majd alszik reggel tovább. Ha másnap borul el a fáradtságtól, akkor leteszem aludni még egyszer, aztán kész. Ha bealudt fürdés elôtt, akkor aznap kihagytuk a fürdést, attól se lett semmi baja. Szóval ilyen szempontból mi mindig rugalmasan kezeltük a dolgokat.

A kajával sosem volt gondunk anyósnál, szóval nem tudok hozzászólni. Esetleg menj el vele és etesd ott te, ha anyós látja milyen ügyesen eszik, talán nyugodtabban ad neki mást is.

Felesleges anyóst hibáztatnod amiatt, ha nem alszik el nála a gyerek, mert ez ilyen. Mi kb. havi 3 szombaton megyünk anyósomékhoz ebédre, és hiába vagyunk ott mondjuk már reggel óta, akkor sem akar ott általában elaludni ebéd után, mint itthon, akkor sem, ha én ott vagyok, akkor sem, ha ő marad ott egyedül és majd este hozzák. Pedig már 3 éves lesz, és mégis ritka, hogy sikerül úgy elaltatni, mint itthon, pedig próbálják.

Ezt el kell fogadnod, vagy változtatni a felügyeleten, 11 hónapost ne hagyj ott egész napra, csak mondjuk egy délelőttre, és akkor délután tudod te koordinálni az alvását.

De most ez ilyen kákán a csomót eset, nem anyósod a hibás, ha egyszerűen nem alszik el a gyerek.

Egyrészt én nem hagytam ilyen kicsikéntott egy napra egyik gsereket sem. Miért tettem volna?! Ha ügyet intéztem, csavaeogtam, akkor mentek a mamához,de az nagyon max 3 óra volt.

(Anyós nincs,csak az én anyám).

Anya nagyjából tudta a napirendjüket, próbálta betartani.

Viszont hogy nem otthon voltak, nem akarták azt csinálni, amit kellett volna. Ahogy fentebb is írják, nem aludtak el, mert minden érdekesebb volt. De akkor sem, ha én is ott voltam.

Nálunk sem volt nagyon napirend. Megvolt a folyamat, hogy mi mi után következik, de ennyi. Ha 1kor aludt, akkor 1kor, ha 3kor, akkor 3kor. És épp ezért volt jó, mert így nem egy fix napirendet borítottunk, nem viselte meg egyáltalán.

Most 4 éves a nagy, 2.5 a kicsi. Még most sincs az, hogy reggeltől estig a mamánál vannak. Ottaludni meg meg sem fordult a fejünkben még.