Kétlaki élet kisbabával működhet vagy felejtsem el?
Sziasztok.:)
Segítséget szeretnék kérni tőletek.
Párommal vettünk egy házat falun, ahol a szülei, tesójáék laknak. Én családom 460km-re. Gondoltuk jó lesz a nagy kert, meg a nagyszülői segítség. Párom nagyon ragaszkodott, hogy ott lakjunk.
Én mindig is kisvárosi voltam és szüleim régi háza üresen áll a kisvárosban, én szeretnék ott lakni, mert sajnos egy ideje itt vagyunk falun és számomra nem jelent örömöt.
Zavar, hogy itt nincsen csak 1 utca, meg 1 kisbolt, ahol igazából semmit se lehet venni, zavar, hogy az utcán senkit se látik. Van jogsim, de nem szeretnék autót, mert minden legközelebb fél órára van és mondtam a páromnak, hogy a kisvárosi csalàdi háztól gyalog mindent meg tudok közelíteni akkor minek autókázzak mindenért. Orvosért, vérvételért, védőnőért, húsért, gyógyszertárért, majd ált.iskoláért stb.
Zavar, hogy bezàrtnak érzem magam a 4 fal között, hogy az 1 db utcán tudok csak sétálni a babával. Párom szülei nyugdíjasok és nagyon örülnek, hogy ideköltöztünk. Mindig a kapuban állnak, hogy esetleg nem -e tolom arra a babakocsit és várnak, hogy bemenjek, viszont azt érzem itt a faluban azon kívül, hogy nagyszülőt làtogatok semmit nem tudok csinálni.
Azt érzem kicsit önző vagyok, hogy az én unalmam miatt elakarok innen menni.
A párom nem szeretné eladni a házat, sem a bútorokat átvinni a régi szülői házamba.
Mivel megérti, hogy én itt halálra unom magam és nem érzem magam hasznosnak, unatkozom ebben a kihalt faluban, hogy péntektől vasàrnapig itt, hétfőtől csütörtökig a kisvárosban lehetnénk véleménye szerint.
A pici babánk még nincs 1 hónapos. A baba amúgy engem nagyon leköt, sokat van ölben. Imád babakocsiban sétálni.
A kisvárosi ház felszerelt. egyedül kiságy, pelenkázó kellene meg ugye a babának néhány dolog amire szüksége van. Pl. Pelenka, ruha, hogy mindkét helyen legyen.
Kérlek szépen segítsetek. Elfogadom, ha azt mondjátok, hogy ez így nem fog működni, egyáltalán gyerekkel...
Azt isy ha várjunk nyàrig, mert még igen kicsi a baba és most természetesen ő az első.
Szeretettel várom mindenki válaszát.
válasza:Fél óra út kocsival a kisváros. Ne beszélj zöldségeket, hogy az megterhelő. Ha barátaidhoz akarsz menni akkor a nagyszülők biztosan vállalják pár órára a babát. Vagy viszed őt is. Azért mégsem 100 kilométerre van minden.
Budapesten 30 perc alatt nem érsz el az egyik végéből a másiknak.
A kétlaki élet halál. Tesómék így csinálták 2 évig és két lakást/házat fenntartani mindenhol mindenből kettőnek lenni a babának egy logisztikai rémálom. Igaz ők külföldön és itthon csinálták ezt. Náluk ez azzal zárult hazaköltöztek külföldröl. A gyereket nagyon megviselte a két otthon. Míg kicsi nem tűnik fel neki, de ahogy idősödik lehet baj. Náluk pl 1,5 évesen nem bírt itthon aludni rendesen. Nem egyszer volt előbb visszamentek. Mindig a másik szobáját akarta.
Amit mondasz a gyerek még kicsi nem most fog ingázni. Addig még tízszer elköltözhettek.
Vagy maradjatok itt vagy költözzetek vissza. Ezt a férjeddel beszéljétek meg. De két helyen lakni nem jó ötlet szerintem.
Sajnos megértem, amit írsz. Én is ettől tartok. :(
Szomorú nagyon, hogy így alakult.
válasza: válasza:Megértem, hogy nem akarsz minden programért 1 órát autókázni. Mi pár fél éve költöztünk Pestre Pécsről és én sem szeretek itt lenni. Zavar, hogy nem tudok elugrani a tescoba vagy bárhova autóval, mert a nagy forgalom miatt csomó időbe telik, aztán körözhetek a háztömb körül, hogy hol tudok itthon leparkolni.. Egy jó étterem vagy cukrászda nincs a közelben, ahhoz is tömegközlekedni kellene, így inkább nem is megyünk sehova. Ha sétálni akarok, akkor a hugos utcákon körözök.
Hamarosan egy számunkra élhetőbb városba költözünk, alig várom.
Úgyhogy abszolút átérzem a helyzeted. Próbáljátok meg a kétlaki életet. Ha nem működik, hát akkor nem működött :) Akkor kerestek más megoldást. Ha a két ház között csak 30 percet kell ingázni, akkor simán működhet. Viszont ebben s az esetben szerintem jobban megéri odaköltözni véglegesen és a nagyszülőket látogatni néha a faluban. Ne legyen lelekiismeret furdalásod amiatt, hogy nem ott szeretnél élni, ahol mások akarják, hogy élj. Ez a te életed, első sorban a saját boldogságodért felelsz. Anyósékat így is meg tudjátok látogatni akár hetente is.
A ház pedig, amit vettetek.. Megértem, hogy a férjed nehezen válna meg tőle, de nem is muszáj eladni. Én hagynám egyelőre ahogy van, karbantartanám, aztán meglátnám, mit hoz az élet.
válasza:Fél óra?!
Szerintem simàn működhet, ez kb olyan mint mikor mi megyünk le anyuékhoz hétvégén. Persze nálunk nem minden hétvégén van így, mert van, hogy ők jönnek.
De a lényeg, hogy nem vesz el sok időt az utazás, a gyerekek meg nagyon rugalmasak, elsem tudod még képzelni mennyire.. de ami fontos, hogy rendszer legyen az életében és ahogy leírtad, úgy lesz. Egy idő után pontosan tudni fogja mikor vagyunk a városi otthonban és mikor a falusiba. Én megértem mind kettőtök nézőpontjàt, s úgy gondolom, hogy ez így élhető, ha így mindkettőtöknek jó lesz.
válasza:A férjemék gyerekkorában így csinálták. Városban éltek hét közben, iskola, munka. Péntek délután iskola után azonnal mentek a falun lévő házukba, kb. 20-25 percre volt. Vasárnap este pedig vissza. Így volt nagy kert, hétvégi nyugi, mindkét helyen barátok.
Egyébként fél óra az semmi, én 50 km-re járok dolgozni minden nap, 35 perc vezetés. Én ilyen kicsi faluban nem bírnám. Hétvégén meg lehettek a nagyszülőkkel, férjed kertészkedhetne. Meg hétköznap is leugorhat egy-egy nap, ha nagyon hiányzik neki.
válasza: válasza:Kedves utolsó! Sajnos párom szülei nagyon ellenezni fogják és minden találkozás alkalmával szóba fogják hozni, hogy ha sikerül ezt megteremteni, hogy ezt csak én akartam és miattam szív a gyerek meg majd a gyerekek.
A nagyszülők fiatalok, de már nyugdíjasak. Sajnos amiatt is lecsesztek, hogy 40 percet sétáltattuk babakocsival a gyereket 15 fokban, napsütésben. Én nem szeretem ezt, ha beleszólnak a dolgaimba, mert ha beteg lesz akkor úgyis én fogok éjszakázni mellette. De nem lesz beteg, ha nem süt a nap és nincs plusz 10 fok mi se vittük még ki.
Na mindegy, de én a páromnak meg mondtam, hogy egy életem van és hogy én nem szeretnék itt boldogtalan lenni, mert börtönben érzem magamat.
A kisboltban amit egyedül lehet kapni, amiért esetleg ki lehet mozdulni az a kenyér meg a kifli. Az egyetlen eladó meg egy nagyképű asszony.:|
És apósom nyugdíjas és elhatározta, hogy minden második nap ő hozza a pékàrut. Hiába mondtam neki, hogy szeretnék legalább ennyit mozogni, de hát ő is szeretne kimozdulni és jönni, látni az unokàt.
Mondta, hogy akkor ha annyiea sétálni akarok akkor menjek el ő hozzájuk a kenyérért, amit megvesz nekem.
Azt érzem mintha álmodnék. Hogy ez nem is a valóság. Sose hittem volna, hogy ennyire haszontalannak fogom érezni magamat.
válasza:De nem lesz beteg, ha nem süt a nap és nincs plusz 10 fok mi se vittük még ki.
Nyugodtan vidd ki. Két téli gyerekem van. Mínusz fokokban is sétáltunk. Semmi bajuk sem lett tőle. Sőt
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!