Fél ellátni a saját gyerekét - mit kéne tennem ebben a helyzetben?
Imádja a fiát, ebben nem kételkedem.
De egyszerűen nem akar olyan, szerintem alapvető dolgokat megcsinálni, mint öltöztetés, pelenkázás, etetés (hozzátáplálás), fürdetés.
Nem arról van szó, hogy ezeket neki kéne mindig csinálni, hanem rutinosan kéne menjen. De nem.
Hetekig ígérte, hogy lefürdeti, folyton halogatta. Egyszer aztán nagy duzzogva nekiállt, katasztrofális volt. Látszott, hogy sík ideg, a gyerek is ordított. Direkt nem kotyogtam bele, ne az legyen, hogy minden csak úgy jó, ahogy én csinálom.
Ha ki is cseréli a pelenkát, simán hagyja egy szál bodyban hűvös szobában reggel, mert ő nem tudja felhúzni rá a nadrágot. De este, ugyanennyi fokos szobában meg parázik, hogy a gyerek megfázik hálózsákban, miért nem kapcsolunk hősugárzót...
Az etetéstől megint elzárkózik. Pedig az első hetekben, mikor tápszeres kiegészítés kellett, ki is tudta keverni, meg is etette vele. De az, hogy most pépet kanállal adjon neki, vagy akár csak etetőszékbe tegye, nem. Ha mégis ráveszem, megint a duzzogás, ideges mozdulatok, síró gyerek.
Azzal védekezik, hogy ő fél. Fél fürdetni, mert mi van, ha vízbe kerül a feje (stabilan ül a fiunk, amikor egyetlen 1x fürdette, tényleg el is borult, de nem is érte víz a fejét, gyorsan felültette), fél etetni, mert mi van, ha félrenyel.
Fogalma sem lenne, mit adjon a gyerekre, ha kiviszi.
Én meg utálom ezt a helyzetet, mert szó sincs arról, hogy én akarok mindent kontrollálni, ő az, aki minden felelősséget rámtol, és kész. Ha nyaggatom vele, én vagyok a rossz.
Aztán azzal jön, hogy Xy mondta neki séta közben, mekkora nagy dolog, hogy ő elviszi sétálni a fiát, bezzeg az ő férje.
Azért nem hiszem el, hogy manapság már az apukáknál ez ekkora csodaszámba megy, hogy piedesztálra kell emelni érte.
Mindig azt mondom neki, hogy én attól tartok, ha velem valami történne, pl. kórházba kerülnék, a gyerek éhezne, megkoszosodna, de még felöltöztetni sem tudná. Ez pedig elég reális félelem a részemről.
De ezt is elhárítja: "Mi történhetne veled?"
válasza: válasza:Nem sokat tudsz tenni, rá kell kényszeríteni.
Úgy csinál, mint azok, akik eljátszák, hogy hülyék a mosógéphez és szándékosan összemossák a ruhákat meg össze-vissza állítják be a programokat, hogy a feleség megunja és inkább magára vállalja azt is.
A férjed éppen hülyére vesz.
Ha kell menjetek szülő-csecsemő konzulenshez, vagy csak fenyegesd meg a pszichológussal.
Egyébként meg rá kell kényszeríteni és kész.
Ne csináld meg helyette. Ha 2 napig nem fürdik a gyerek attól nem lesz semmi baja.
Ha 2 napig csak tápszert iszik vacsorára, attól se lesz baja.
Megfáznia nem kellene, de akkor fűts be a szobába, de akkor is az apja öltöztesse fel.
Nem tudsz mást csinálni, különben eleged lesz abból, hogy nincs segítséged és nincs apja a gyereknek és válás lesz a vége.
Ha kell menj el egyedül szakemberhez, hátha tud okosakat mondani.
válasza:Tuti megoldás, játszuk ki, verjük át, kényszerítsük. Biztos alapok egy jó családhoz...
Legalább egy év múlva lehet rinyálni, hogy lelépett.
válasza:A kisfiam anyatejes, csak hozzátáplálunk, nem eszik tápszert (6 hetes korától), nem is szeretném, ha enne.
Ő tényleg ezeken parázik, de a félelmektől úgy lehet megszabadulni, ha megpróbáljuk, és kiderül, nincs baj.
Pszichoterápiára jár egyébként, és más téren javult is a helyzet, csak a gyerekkel kapcsolatos paráival nem halad.
"Megfáznia nem kellene, de akkor fűts be a szobába, de akkor is az apja öltöztesse fel."
Távfűtésünk van a lakásban, csak még nem kapcsolták be. Nincs vészesen hideg, de az egy szál body azért kevés.
"Mutasd meg neki hogy kell, de ne vegye észre mi a célod. Tudom, nehéz. De nálunk beválik ha sokszor látja tőlem, akkor egy idő után ő is megpróbálja megcsinálni."
Ott sem marad. A fürdetéskor behozza a vizet, aztán gyorsan lelép, direkt arra időzíti a saját tusolását/a szemét levitelét, lényeg, hogy ott se kelljen lenni. Etetésnél szintén.
#4
A nadrágot nem fél felhúzni, hanem nem megy neki, mert a gyerek is mondjuk ficánkol, aztán akkor annyiban hagyja.
Vagy pelenkázáskor. Egyszer épp kakicsere volt, mikor kint ebédeltem, azt hitte, visszamegyek a kaja mellől, mert neki "nem megy", hát francokat, megmondtam, bocs, eszek. Utána gúnyosan beszólt emiatt.
Persze erre én is robbanok, nem vagyok hajlandó szaranyának érezni magam, mert 5 perc nyugit akarok, amíg megebédelek.
válasza: válasza:A férjem is félt, hogy összetöri a babát, de rákényszerült, ő keleltt fürdesse és kivegye az ágyából, mert nem tudtam emelni. 2 hét után már tudtam volna fürdetni, de nem hagyta, ez az ő programjuk lett.
A férjed félelme valós, de nem elzárkóznia kéne, hanem apránként megpróbálni ezeket a feladatokat, mert ki fogsz égni. Beszélj vele, kérd meg, hogy kezdjetek valami olyannal, ami neki is megfelelő és lépjen be a baba életébe, mert tényleg történhet bármi és akkor hogy áll a helyedre?
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!