Segítség a nagyszülőktől, vagy külsős segítő felfogadása?
4 hetes a kisbabánk, és hát eléggé belecsöppentünk a mélyvízbe... :D
Nyilván tudtuk, hogy változni fog az életünk, de azt érzem, hogy kimerültem teljesen, hetven fele van a fejem, bármibe kezdek, befejezni nem tudom.
3 hétig a férjem nonstop itthon volt velünk, úgy még valamennyire jó volt. De a múlt hét az totál káoszra sikerült.
Péntek-szombat nem volt itthon, mert konferencia miatt elutazott, anyukám jött át itt aludni, segíteni a baba körül, nekem társaságnak.
Nagyon jól jött, azt kell mondanom.
És mikor meséltem a férjemnek, hogy mennyire jó volt, hogy itt volt "állandóra" anyu, ő javasolta, hogy miért nem veszünk fel valakit, aki segít a pici körül, megcsinálja a kisebb házimunkákat is stb. Kb. mint külföldön az au pair, olyasmire gondoltunk először.
De közben ott van az is, hogy régen én akkor is olyan kellemetlenül éreztem magam, ha úgy voltam itthon, hogy a takarítónőnk jött (mióta full time-ban itthon vagyok, nem jár, csak havi egy nagytakarításra)...
Mármint ő takarított körülöttem, én meg olvastam, tanultam épp és fura volt az egész nekem. Félek, hogy most is ez lenne, hogy ő elvan a babával, én meg elvonulok pihenni, vagy home spa-t csinálok a fürdőben és mégsem tudom elengedni magam.
Ezért jutott eszembe anyukám. Hogy amíg bele nem rázódunk a szülőségbe, odaköltözhetnénk. A picinek van ott is szobája, az én régi szobám mellett. Az külön emeleten van, van saját nappali rész, hozzátartozó fürdőszoba, nem zavarnánk senkit. Mikor anyukámnak ma felvetettem, nagyon lelkes lett az ötlettől.
Én szívesen mennék, megnyugtatna a helyzet, de nyilván ez nagyon átmeneti megoldás, nem tervezünk ott lenni éveken át. És félek, hogy mi van, ha ez sem fog segíteni rajtam, mi lesz, ha ott sem jövök bele a dolgokba még jobban?!
Szóval a kérdésem, hogy a helyemben ti melyik megoldást választanátok?
Pár hét, hónap anyukáméknál, vagy állandó segítség itthonra?
Úgy csináljátok, ahogy nektek jó, senkire ne hallgass. Régen tök normális volt a friss anyát segíteni, ma az a menő, aki kialvatlan és egy életre megnyomorodik. A nők 99%-a hős, a nők és férfiak 99%-a megold mindent boldogságban, mégis brutális válási statisztikáink vannka, és igen sok házassága bomlik fel vagy legalábbis fut zátonyra a gyerekek születése után.
Hát, nekem nem úgy tűnik hogy annyira megoldják a házaspárok ketten...
Nem tudom, minek gyerek annak, aki ennyire nem tudja feldolgozni és elviselni, hogy megváltozott az élete. Szedd már össze magad!
Jó ég, mit fogsz te csinálni egy 2-3 éves dackorszakossal, ha már 4 hét után anyádhoz kell költözni meg au pairt fogadni egy újszülött mellé?
Ez lesz neki a példa, hogy mindenért rohanjunk anyucihoz? Oké, hogy anyád átmegy néha segíteni, átveszi a babát, de visszaköltözni, mint egy gyerek, ne már. Gyerek ne neveljen gyereket.
Nekem sokkal jobb ötletem van: add ki a babát nevelésbe anyukádnak. Akkor nem leszel kimerült, nyugodtan végigalhatod az éjszakát, nem kell mellette unatkoznod, és home spa-t is akkor veszel, amikor akarsz. Ha pedig kedved van hozzá, átmész, megpuszilod, játszol vele.
Vagy csinálhatnád úgy, mint régen az úri családokban, hogy felveszel a gyerek mellé egy dadust. Ő csinálja a gyerek körüli fárasztó és unalmas dolgokat (éjjeli ébredés, hisztikezelés), neked meg csak akkor lenne vele dolgod, ha épp olyanod van. Évszázadokig működött, és ember lett belőlük is.
És akkor nem kell magad feláldoznod sem.
Itt az élő példa hogy pénzért észt nem osztanak.
Értem én hogy fáradt vagy én is 2 gyerek mellett.
De eszembe se jutna hogy a gyerekemet passzoljam le valakinek. Szarok a háztartásra,főzésre és mikor a kicsi véletlenül alszi én is pihenek.összebujok vele akkor ő is nyugodtabb.
Ha már valakit fizetni akarok akkor egy bejárónő/takarítónő aki esetleg megfőz,takarít...
De az hogy a 4 hetes ici pici babát bárkire át nyomjam hogy én pihengessek a fürdőbe wellnesseljek....
Hát tényleg van az a nő akinek még nem kéne gyereket szűlni!
Anyukadhoz költözésnek egy hátranya van, de az szerintem nagy: nehéz lesz visszaköltözni. Nagyon nehéz lesz lemondani a kenyelemről, talán meg nehezebb, mint most nem odamenni.
Javaslatom: anyukád menjen hozzátok es fizetett segitség kombinálása.
Nem szeretnék értelmetlen vitákba belemenni, olvasni a rólam/rólunk szóló mocskolódást, mert nem leszek idegen nők lábtörlője.
Így a "minek szült az ilyen", "add nevelésbe" és társai kommenteket észre sem veszem, a kérdést sem olvasom tovább, mert látom, nem igazán az én közösségem ez.
Viszont egy mondatra reagálnék!
"Ez lesz neki a példa, hogy mindenért rohanjunk anyucihoz?"
Igen, nagyon remélem, hogy alap lesz a lányom számára akár kamaszként, akár már felnőtt nőként, hogy hozzám, hozzánk bármikor rohanhat, ha úgy érzi segítségre van szüksége. Mert a szülei leszünk akkor is, ha már neki, saját magának is van családja.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!