Túlpörgöm a témát ahogy a feleségem mondja vagy normális, ha már most ezen gondolkodom?
Hamarosan jön a baba, feleségemnél teljesen lent van a köd, csak a babaszoba meg a mindenféle babás dolog foglalkoztatja, ami persze érhető.
Nekem mániám, hogy mindent számolgatok, még a táblázatokról is táblázatot vezetek és elkezdtem azzal foglalkozni, hogy miből legyen majd tőkéje amikor nagykorú lesz meg úgy általánosságban a kapcsolódó, váratlan kiadásokra. Egész jó portfóliót összeraktam, de a feleségem le se sz*rja, bezzeg a 128. bébi-bizbaszért várja, hogy kitörő örömmel rajongjak.
Sem engem, sem őt nem tudtak támogatni a szüleink annak idején és vért izzadva tartunk most ott, ahol. Szeretném, ha a gyermekemnek nem lennének ilyen gondjai a jövőben és szerintem fontos, hogy időben foglalkozzunk ezzel, de az a benyomásom, hogy ő neki semmi pénzügyi érdeklődése nincs. Azt mondta, hogy oké csináljam, akkor ez az én feladatom lesz, magyarul: ő nem fog ezen vitatkozni, nem is érdekli.
Szerintetek is túlpörgöm ezt?
Felesleges a hozományán pörögni már születés előtt.
Na az én szüleim is számoltak 1993-ban, ki is jött a matek, hogy 25 éves koromra majd a hozomány biztosításomból fogok tudni venni egy lakást. (Akkoriban tényleg így hívták hogy élet- és hozománybiztosítás...)
Valóban kaptam 1,8 millió forintot belőle 25 éves koromban, 1993-ban ebből szép kis lakást lehetett volna venni, de 2018-ban mucsaröcsögén egy putrira se futotta volna ebből :D
(közben ugye volt egy válság ami alatt nem ment úgy a befektetés ahogy kellett volna)
Nem lehet ezt ennyire előre kiszámolni.
Abszolút túlpörgöd.
Gyakorlatilag abnormális a gondolkodásod.
Nem pörgöd túl, én is ilyen vagyok. Táblázatokat nem vezetek, de befektetések vannak és már a születésük előtt voltak terveink.
A legjobban az demonstrálja hogy nem nálad vagy nálam van a hiba, hogy a magyarok jó része napról napra él, megtakarítása nulla, földbe állítja a családi kasszát egy tönkrement mosógép. Nemhogy a gyereknek bármit félretegyen. Ezért nyilván az a duma, hogy nem kell ezzel foglalkozni, pörögj inkább a baldachinon meg a mikiegeres falmatricán, hiszen a gyerekvállalás lényege ez.
Túlpörgöd.
Mondom ezt pénügyekben abszolút tudatosként. Végzettségem közgazdász.
Az én férjem is csinált táblázatokat és imádom. Mindig szeretem megbeszélni a terveinket.
Amúgy szinte semmi nem a tervek szerint alakul nálunk, mert mindig valami váratlan történik, de ezért is jó hogy tervezünk, mert nem esünk kétségbe.
Ha őt nem érdekli akkor nem tudsz mit csinálni. Csináld magadnak. :/
Szerintem, ha az ember táblázatokat vezet (én is ezt teszem), akkor pontosan képben van a család anyagi helyzetével és a megtakarítás zsebet nem kell ezer alzsebre cincálni. Márcsak azért sem, mert tegyük fel mire a gyerekem 25 éves lesz és szüksége lesz az indulótőkére, addigra félreteszek neki 15 milliót a 3. alzsebben, míg mellette/fölötte három másikban marad 246 millió (most mondtam valamit). Ha a gyerekemnek éppen csak 12 millióra van szüksége valamihez, vagy pont 20 kéne, akkor mivan? Akkor is többet adok, mert neki gyűjtöttem, vagy akkor sem adok többet, mert neki csak 15-öt szántam? Nekem ez fura.
Éljük az életünket, gyarapítjuk a vagyonunkat, befektetünk, ha tehetjük, akkor veszünk 1-2 lakást tudatosan. Mivel a gyerekeink az életünk része, természetesen gondolunk a jövőjükre, emiatt IS élünk tudatosan (meg amúgyis). Majd amikor a gyerekeink kirepülnek, akkor eldöntjük, hogy ebből a portfólióból mikor, mire és mennyit csoportosítunk át a számukra. Szerintem ez ennyire egyszerű, ilyen formán igen, túlliheged és valószínű a feleséged is pont ugyanezt gondolja, hisz lelkes, várja a babát, dúl a fészekrakó ösztön (ami szintén tud túlzó lenni, tudom), szeretné, hogy megéld vele a pillanatot és ne azon agyalj mi lesz 25 év múlva (ez nem a megtakarítás ellen szól, hanem a pillanat megélése mellett).
Szóval én azt mondanám, én nem teszek félre a gyerekeimnek, mert célzottan valóban nem. Erre százan a torkomnak eshetnek, hogy milyen felelőtlen tuskó vagyok, mert még egy nyomi babakötvényt sem nyitottunk. Dehát azért van különbség a nem teszek félre nekik és a nem teszek félre nekik között, nemde?
Szerintem nem szükséges már most ezen pörőgni.
De ha neked ennyire fontos, akkor foglalkozz vele nyugodtan. Szerintem egy párkapcsolatban normális, hogy egy kis érdeklődést mutatunk az iránt, ami a párunknak fontos. Tehát ha a feleséged tudja, hogy aa szíved csücske a téma, akkor szerintem jó, ha meghallgat és mond rá pár kedves szót. És nem szólja le, becsmérli, gúnyolódik, figurázza ki stb. Udvariasan említheti, hogy őt ez azért nem érdekli. Ahogy remélem te is teszed.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!