Mit kell tennem, ha terhes vagyok? Hová fordulhatok?

Így van ahogy összefoglaltad. De nézz utána keress rá a magánkórházakra, úgy tudom van olyan hogy fogadott külső orvos bemehet hozzád. De ezt nem tudom pontosan, nekem csak az államiról van tapasztalatom.

Az eredeti elképzelésed szerintem magánkórházban abszolút megvalósulhat, csak ugye az mélyen zsebbenyúlós. De legalább nem lesz egy örök lelki trauma a szülés és az utána következő pár nap (nekem sajnos az lett)

A kommentek többségét olvastam csak.

2szer szültem 10 év különbséggel. Ugyanott.

Mindig volt lehetőség fájdalom csillapításra. Igaz csak gáz.

A magán orvosom (6 éve) azért azzal kezdte, hogy próbáljuk meg fájdalom csillapítás nélkül....

Az elsőnél csak paraván volt a két vajúdó anyuka közt. A másodiknál külön szoba volt, ahol csak én voltam.

Az újszülött osztályon 4 ágyas szobák voltak. És a babákat etetési időben hozták az elsőnél.

A másodiknál ez kimaradt, mert császár lett, baba pedig a pic-re került (nem a császár miatt)

Szóval az se mindegy, ki mikor szült az adott intézményben.

Az elsőnél nem is jutott eszembe, hogy apukának bent kéne lennie. Akkor amúgy az osztály előtt lehetett látogatót fogadni. Ablakon keresztül láthatták a babát.

A másodiknál a kanyarós megbetegedések miatt volt látogatási tilalom. De a pic-re bemehetett apa is.

Szeged.

"Mert ha abban az állami kórházban szülnék, ahol az orvosom dolgozik, aznap, amikor ő van bent, a szülésnél úgy bent lenne"

De nem lehet, bent érted? Nem lehet bent az az orvos a szüléseden, akihez végig magánban jártál, ez meg van tiltva pont azért, hogy elkerüljék a hálapénzt. Sehogy nem szülhetsz az orovsodnál.

Ez, amit itt leírtál a kommentedben, valóban nem létezik az állami szférában. Megjegyzem, azért magánban sem teljesen így van, ott sem fognak mindent a te kérésednek alárendelni, annyi, hogy ott el tudod intézni, hogy a férjed végig bent lehessen.

De az államiban sem feltétlenül rossz a szülés és ellátás, csak mindez szerencse kérdése. Én pl. 1 ágyasban vajúdtam egész nap, és utána 2 ágyasban lehettem (akkor covid volt, látogatási tilalom, senki nem jöhetett be látogatni sem, a férjem 2 órát maradhatott szülés után). Az első szülésznővel nem voltam elégedett, a második viszont, aki műszakváltás után jött, normális volt nagyon, és a doki is kedves, akinél szültem.

Kaptam fájdalomcsillapítást is, nem egyből, hanem mikor kitágultam már 2 ujjnyira, akkor szokták adni, megjegyzem, magánban sem úgy van, hogy te bemész, kéred és adják, ez egy komoly dolog. A szülés fáj, valamennyire bírni kell, aki ezt nem tudja elfogadni, ne vállaljon gyereket.

A szülés után pedig jellemzően mindent magadnak kell megoldani, hiába van ott az apuka is, szerinted mit fog tudni segíteni, mikor az újszülött kb. egész nap szopizni vagy üvölteni vagy aludni fog? Semmit nem fog tudni segíteni.

Kb úgy van, ahogy kommentben összegeztél. A szülés alatt alig néznek rád, ha kérsz valamit, jó eséllyel le se szrják, a párod akkor jöhet be, amikor már a haja kint van a babádnak (kis túlzással, de kb majdnem). Ha szólsz, hogy a szülés alatt egy vizsgálat nagyon fáj, vagy épp fájásod van és nem bírod azt csinálni, amit mondanak, akkor lefognak, hogy nem, nem, ezt muszáj. A kórházi köntös, amit nekem adtak szakadt volt, nem lehetett összezárni, ami nagyon megalázó volt. Beöntést olyan sebességgel adtak, hogy spriccelt ki belőlem a víz anélkül, hogy bent maradt volna, és kb olyan érzés volt, mintha kést szúrtak volna belém. Aztán veszekedett velem az ápoló, hogy bent kéne tartani.

Nekem júniusban egy látogatót engedtek napi egyszer 30 percre, úgyhogy egyedül voltam, mint a kisujjam. A szobában öten voltunk, mindenkivel ott volt a babája is, úgyhogy 4 napig mindenki mindenki gyerekének az ordítását hallgatta, a csecsemősök bunkók voltak, nem segítettek, csak cseszegettek, az orvosok hajnali 5-kor jöttek vizsgálni (ami tökmindegy volt, mert úgysem aludt senki), a fürdőszoba gusztustalan, poshadt szagú volt, a falak véresek voltak, a lepedőnket nem cserélték ki 4 nap alatt egyszer sem, pedig nyár volt és izzadtak, véresek voltunk. Tiszta ruhát nem adtak a babára (pedig azt mondták, hogy nem kell hozni, csak elmenős ruhát), fürdetni senki nem fürdethette a gyereket, nem is volt rá lehetőség, szülés után még véres, csimbókos hajjal hoztam haza. Ó igen, és azon a baktérium telepen a babám is elkapott valami fertőzést, amiről szóltam, mert hólyagok voltak a szájában, de annyit csináltak, hogy felírták a kórlapjára.

Hát ez egy kórházi bent tartózkodás története, és ez még egy jobb kórház. SOTE 1.

Az állami ellátás egyetlen előnye, hogy olcsó, azon kívül egy pokol az a hely, engem egy életre traumatizált. De túl lehet élni, sokan túlélik többször is.

Ha van lehetőséged, menj magánba, az sokkal közelebb van az elképzeléseidhez. Nem szültem ott, csak orvosnál voltam, de ott mindenki úgy bánt velem, mint valami tojásból éppen kibújt pelyhes kiskacsával.