Az anyaság boldogság? Vagy nem?
30 évesen szültem. Most 4 éves a gyermekem. Őszintén?
Nagyon megszenvedtem ezt a 4 évet. Nekem az anyaság nem rózsaszín köd, hanem kő kemény meló.
A gyerek a mai napig felkel éjjel, földhöz vágja magát ha valami nem tetszik, visít stb. És kiskorában sem volt jobb a helyzet. Pedig csak egy átlagos kisgyerek. Nem rosszabb a kortársainál. Csak én vagyok elcseszett.
Sokan azt mondják akkor kezdődik az életed mikor gyereket szülsz.
Hát nekem kb akkor ért véget.
Igazából én nem is tudok szívből gratulálni annak akinek gyereke születik. A kisördög a fejembe azt mondja "na ez se tudta mit vállal"..
Ne kövezzetek meg, egyébként nagyon szeretem a gyerekem, megkap mindent, törődök vele stb.
Mert nem vagyok egy szemétláda, aki a saját lelki fogyatékossága miatt tönkretegyen egy kis lelket.
De ha visszamehetnék az időben, sose lenne gyerekem ez 100%...
Én magamból indulok ki.Ki vagyok facsarva mint a car.De azt azért tudom, hogy nem így volna, ha nem úgy élnénk ahogy élünk.HA a párom valóban ki tudná venni a részét a gyereknevelésből, ha valóban be tudna segíteni néha itt- ott a háztartásba.Akkor volna olyan idő amit magamra fordíthatok és felszívhatnám magam, hogy teljes mértékben élvezzem az anyaságot is.
Hát nálunk nem így megy, így aztán én is így érzem kb néha magam.Nem mondanám , hogy állandóan mert akkor hazudnék, de vannak nehezebb hetek mikor valamiért sokkal megterhelőbbnek érzem.:)
21 evesen szultem egyedulallo anyakent egy kabitoszerfuggonek, szerintem igenis boldogsag.
Most csunya lesz amit mondok de vannak helyzetek amikor nem az elet szar, hanem te vagy a csicska.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!