Az anyaság boldogság? Vagy nem?
30 évesen szültem. Most 4 éves a gyermekem. Őszintén?
Nagyon megszenvedtem ezt a 4 évet. Nekem az anyaság nem rózsaszín köd, hanem kő kemény meló.
A gyerek a mai napig felkel éjjel, földhöz vágja magát ha valami nem tetszik, visít stb. És kiskorában sem volt jobb a helyzet. Pedig csak egy átlagos kisgyerek. Nem rosszabb a kortársainál. Csak én vagyok elcseszett.
Sokan azt mondják akkor kezdődik az életed mikor gyereket szülsz.
Hát nekem kb akkor ért véget.
Igazából én nem is tudok szívből gratulálni annak akinek gyereke születik. A kisördög a fejembe azt mondja "na ez se tudta mit vállal"..
Ne kövezzetek meg, egyébként nagyon szeretem a gyerekem, megkap mindent, törődök vele stb.
Mert nem vagyok egy szemétláda, aki a saját lelki fogyatékossága miatt tönkretegyen egy kis lelket.
De ha visszamehetnék az időben, sose lenne gyerekem ez 100%...
"Sokan azt mondják akkor kezdődik az életed mikor gyereket szülsz." - wtf, ennek se volt gyereke, aki ezt kitalálta :D
Amúgy szerintem nem az anyaság a boldogság úgy önmagában, hanem anyaként is lehetsz boldog. Gondolom akármilyen nehéz is, azért vannak boldog és vidám pillanataitok a gyerekeddel, és az a szeretet, amit érzel iránta, az tényleg egyedi és különleges és megismételhetetlen (legalábbis esetemben az), ezekre gondolnak, amikor azt mondják, hogy mennyire szipiszupi dolog.
De hát tény, hogy ez sok meló, idő, energia, ezt szerintem senki sem tagadja. Ha mégis, az hazudik, talán még magának is. Ha nem tudsz feltöltődni, ha nem találod meg a szép oldalát is, akkor tényleg csak ezt a részt fogod látni. Sok múlik azon, hogyan állsz hozzá a mindennapokhoz, én azt vettem észre, hogy ha elengedek minden mást és tényleg a gyerekre koncentrálok, akkor sokkal könnyebb, még a nehéz pillanatait is elviselni, mint amikor egyszerre jár az agyam a munkán, a háztartáson, a "mit csinálnék most szívesebben a kirakósnál" jellegű gondolatokon.
Én azóta élvezem mióta értelmes a gyerek,de cserébe szalad a ház,de teszek rá. Inkább alszom amikor ő is alszik, minthogy fáradt zombi legyek. Élvezem a társaságát és kerestem sétára anyatársakat is, mert különben begolyóztam volna. 1 éves de már most csíntalankodik és hol van még a dac korszak.
Azóta élvezem a gyerek nevelést amióta nem akarok megfelelni senkinek.
Mivel láttam öcsém által milyen egy kisbaba sokáig húztam a szülést,eleve tudtam hogy nem habostorta,de nincs bennem az hogy "heh most megtudod milyen ez". Nagyon el lehetsz keseredve.
Az egyetlen dolog, ami megér minden fáradtságot szerintem.
Minden olyan dolog aminek nagy eredménye van, az nem a könnyebbik út.
Nem tudom, hogy végülis mi a kérdés, gondolom csak ki akartad írni magadból, hogy te hogy érzel.
Jómagam személy szerint a gyermek előtti életemmel is elégedett voltam, és a születése óta is nagyon boldog vagyok, kb 3 méterrel a föld felett. Ha visszamehetnék az időben, akkor is ugyanígy tennék mindent, mert nem akarnék nélküle élni. De nekem nagy mázlim van, extra jó természetű gyereket sikerült a világra hoznom. Engem az sem érdekelt (volna), hogy mások szerint mekkora szívás a gyereknevelés. Van akinek az, van akinek nem. Ahogy a gyerekeink nem, úgy mi sem vagyunk egyformák.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!